A srebrenicai népirtás áldozatainak emlékére hivatalos nemzetközi emléknappá kell nyilvánítani július 11-ét – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.
Közleményében Dunja Mijatovic kiemelte, „sötét fejezet Európa történelmében”, amikor 1995-ben, a délszláv háború során 8372 bosnyákot, főként férfiakat és fiatal fiúkat öltek meg Srebenicában. „Srebrenicában népirtást követtek el, ami nem vélemény kérdése, hanem nemzetközi bíróságok által jogilag megalapozott történelmi tény” – fogalmazott.
Véleménye szerint az, hogy sokan tagadják a népirtás tényét, sérti az áldozatok emlékét, és komoly veszélyt jelent az igazságosságra és a békére az egész régióban. A srebrenicai népirtás tagadásának kultúráját fel kell számolni – jelentette ki. A népirtás tagadásáért elsősorban a régió politikai vezetőit terheli felelősség, akiknek az áldozatok iránti együttérzés és a megbékélés előmozdításán kellene munkálkodniuk – hangsúlyozta.
„A srebrenicai népirtás tagadásával szemben ideje, hogy a nemzetközi közösség is felemelje a szavát, és emléknap létrehozásával mutatná meg, hogy az igazság oldalán áll, és szolidaritást vállal az áldozatok túlélőivel és családjaival” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös nyilatkozatban azt írta: „huszonnyolc évvel ezelőtt írták meg az európai történelem egyik legsötétebb oldalát”. Kijelentették: Európa emlékszik felelősségére és a védelem garantálásának elmulasztására. „Ma, amikor ismét háború dúl az európai kontinensen, megfogadjuk, hogy jobbá tesszük a béke és az élet védelmét” – fogalmaztak.
A fegyveres konfliktus következményeiről megemlékezve az Európai Unió újólag megerősíti elkötelezettségét Bosznia-Hercegovina önállósága, függetlensége és területi egysége mellett – közölték. Tagjelölt országként Bosznia-Hercegovina jövője az Európai Unión belül van – emelték ki.
A nyilatkozattevők hangsúlyozták: kiengesztelődés csak igazságra, békére és igazságosságra épülhet. Nem fogadható el a népirtás tagadása, a történelmi revizionizmus és a háborús bűnösök dicsőítése. Bosznia-Hercegovina valamennyi civil és politikai vezetőjének felelőssége, hogy együttműködjön a párbeszéden és a kölcsönös megértésen alapuló jobb jövő építésében, a béke és az emberi méltóság megerősítésében és védelmében minden nemzedék javára – tették hozzá.
A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
