Egyetértett Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök abban, hogy az AUKUS ausztrál-brit-amerikai szövetség aláássa a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszert – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója.
A két elnök Usakov szerint aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államoknak az ázsiai-csendes-óceáni térségben kialakult helyzet átrendezésére irányuló törekvései miatt. Putyin és Hszi kifogásolta, hogy Washington új szövetségeket hoz létre a régióban, így az amerikai-japán-ausztrál-indiai Négyoldalú Biztonsági Párbeszédet (Quad) és az AUKUS-t.
A szeptemberben létrehozott AUKUS-paktum keretében Washington és London nukleáris meghajtású tengeralattjárók megépítéséhez szükséges technológiát szándékozik átadni Canberrában.
A két vezető fontosnak nevezte, hogy 2022 folyamán összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország – csúcsértekezletét. Hszi és Putyin „konfrontatívnak” és „kontraproduktívnak” minősítette az amerikai elnök által a minap megrendezett demokráciacsúcsot, amelyre Joe Biden egyikőjüket sem hívta meg.
Usakov szerint hamarosan összehívhatnak egy orosz-kínai-indiai csúcstalálkozót is.
Putyin tájékoztatta Hszit az amerikai elnökkel folytatott múlt heti tárgyalásáról, amelyet összességében tartalmasnak és hasznosnak minősített. Közölte, hogy felhívta az amerikai államfő figyelmét az orosz nemzeti érdekeket fenyegető, növekvő veszélyekre, amelyek abból fakadnak, hogy az Egyesült Államok és a NATO „következetesen Oroszország határai közelébe mozgatja katonai infrastruktúráját”.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni Oroszország biztonsága nemzetközi jogi garanciáiról, amelyek kizárnák az észak-atlanti szövetség további keleti bővítését és a fenyegető fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokba, különösen Ukrajnába.
Putyin arról tájékoztatta tárgyalópartnerét, hogy az erre vonatkozó orosz elképzeléseket szerdán a moszkvai külügyminisztériumban hivatalosan átadták az Egyesült Államoknak. (Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter szerdán fogadta Karen Donfried amerikai külügyi helyettes államtitkárt.)
Usakov szerint Hszi támogatásáról biztosította Oroszország biztonsági garanciák iránti igényét. A felek megállapodtak, hogy ebben a kérdésben folyamatos lesz a kapcsolattartás közöttük.
Az orosz tisztségviselő azt mondta, a két vezető méltatta, hogy a kapcsolatok példátlanul magas szintre jutottak és nagyon sikeresen fejlődnek. A kínai elnök megfogalmazása szerint Oroszország és Kína kapcsolatának erőssége és hatékonysága stratégiai jelentőségű, de meg is haladja ezt a státuszt.
A virtuális csúcson szó esett gazdasági kérdésekről, egyebek között arról, hogy létrehozzanak egy független operációs rendszert és hogy megnöveljék nemzeti fizetőeszközeik szerepét a kétoldalú kereskedelemben. Tapasztalatcserét folytattak a központi bankok digitális devizáinak kérdéséről is.
A felek kifejezték szándékukat, hogy a kétoldalú forgalmat évi 200 milliárd dollárra növeljék. Megvitatták a Szila Szibiri-2 (Szibéria Ereje-2) földgázvezeték megépítésének perspektíváit. Szó esett az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Egy övezet, egy út integrációs kezdeményezéseinek összekapcsolásáról, a Nagy Eurázsiai Partnerség kialakításáról.
A tárgyalófelek méltatták az infrastruktúra fejlesztését a két ország közötti határon, amelyet Putyin megfogalmazása szerint „az örök béke és a jószomszédság övezetévé” szándékoznak átalakítani.
Putyin és Hszi megállapodott az együttműködés megerősítéséről a Covid-19-világjárvány elleni küzdelemben. A két vezető megegyezett, hogy az orosz Szputnyik V és Szputnyik Light vakcinából évi több, mint 150 millió adagot fognak legyártani Kínában.
A videokonferencia mintegy másfél órán át, szinkrontolmácsolással zajlott. Usakov szerint a felek a „nagyon pozitív” eszmecsere során a kétoldalú és nemzetközi viszonyok összes lényeges kérdését megvitatták. Értékelése szerint „ez két kolléga, két barát, két nagy baráti állam vezetőjének beszélgetése volt”.
Usakov hangsúlyozta, hogy a Kreml különleges jelentőséget tulajdonít Putyin februárban, a téli olimpia alkalmából esedékes pekingi vizitjének. A két vezető 2019 óta nem találkozott személyesen.
A Hszinhua kínai hírügynökség szerint Hszi a tárgyalás során „felelősségteljes” nagy országként jellemezte Oroszországot és Kínát. Szorgalmazta, hogy Peking és Moszkva fokozza biztonsági erőfeszítéseit, miközben több állam igyekszik beavatkozni a kínai és az orosz belügyekbe.
A kínai külügyminisztérium arról adott ki tájékoztatást, hogy Hszi kifejezte országa készségét arra, hogy fokozza együttműködését a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tagállamaival a régió biztonságának növelése érdekében.
A kínai elnök Peking szerint azt is hangsúlyozta, hogy a két országnak szembe kell szállnia a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai belügyeibe történő külső beavatkozásnak. Hszi szorgalmazta a kétoldalú együttműködés felfuttatását a vakcina-, gyógyszer- és tesztrendszergyártás, valamint -fejlesztés területén. Ugyanezt javasolta a megújuló és a nukleáris energia területén is.
