Oroszország és Kína a nemzetbiztonságára nézve komoly veszélynek tekinti az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonabiológiai tevékenységét – közölte közös nyilatkozatában az orosz és a kínai külügyminiszter.
Az orosz diplomáciai tárca honlapján megjelent dokumentumban a két miniszter azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok területén kívül működő több mint 200 amerikai laboratórium „titkos és átláthatatlan” tevékenysége „komoly aggodalmakat és kérdéseket vet fel” a nemzetközi közösségben a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) betartásával kapcsolatban. Hasonló gyanút fogalmazott meg a két miniszter az Egyesült Államok és szövetségesei területén végzett katonabiológiai tevékenységgel kapcsolatban is.
„Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem szolgáltatnak érdemi információkat az efféle katonabiológiai tevékenységről, amelyek eloszlathatnák a nemzetközi közösség félelmeit, az Oroszországi Föderáció és Kína felszólítja az Egyesült Államokat és szövetségeseit: nyíltan, átláthatóan és felelősségteljesen járjanak el azáltal, hogy a megfelelő módon beszámolnak a külföldön és saját területükön folytatott katonabiológiai tevékenységükről, és támogatják a BTWC jogilag kötelező erejű jegyzőkönyvéről szóló tárgyalások újrafelvételét, amely hatékony mechanizmussal rendelkezik, ezzel szavatolva a BTWC betartását” – hangzott a közös nyilatkozat.
A két miniszter Oroszország és Kína nevében leszögezte, hogy a BTWC-t a nemzetközi béke és biztonság egyik pillérének tekinti, és megerősítette, hogy valamint az egyezmény tekintélyének és hatékonyságának fenntartása iránti eltökéltségét.
Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án hagyta jóvá a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről szóló egyezményt. Ez a nyolc cikkből álló dokumentum volt az első olyan többoldalú leszerelési egyezmény, amely teljesen betiltotta a fegyverek egy egész kategóriáját. Alapjául a vegyi fegyverek betiltásáról szóló, 1925-ben Genfben elfogadott jegyzőkönyv szolgált, amely azonban nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására, ráadásul e fegyverek alkalmazását is megengedte megtorlásként, ha az ellenség hasonló fegyverrel támad.
A dokumentumot 1972. április 10-én egyidejűleg írták alá Washingtonban, Londonban és Moszkvában az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői. Az egyezmény 1975. március 26-án lépett hatályba, amikorra 22 állam – köztük Magyarország – letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat. A konvenciót a világ 196 országából 183 írta alá vagy csatlakozott hozzá, további négy állam aláírta, de még nem ratifikálta, és tíz állam, köztük Izrael, még nem írta alá.
A BTWC hibájának róják fel, hogy semmilyen hivatalos, egyértelmű és jól működő ellenőrző mechanizmust nem léptetett életbe az előírások betartásának vizsgálatára. Az egyezmény megenged bizonyos kutatásokat, ha azok békés célúak, azaz a baktériumok, vírusok, mérgek elleni védekezést szolgálják, de erre hivatkozva akár a biológiai fegyverek előállítására is alkalmas laboratóriumok ellenőrzése is megakadályozható.
Az úgynevezett felülvizsgálati konferenciákon a szerződés megerősítésének, kiterjesztésének és egy ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségeit vizsgálták meg. Ugyanakkor olyan kérdésekben nem tudtak megegyezni, hogy milyen eljárással kövessék nyomon a megállapodás betartását, hol húzzák meg a határvonalat betartása és be nem tartása között, és miképpen akadályozzák meg tiltott mérgek, felszerelések vagy technológiák egyik országból a másikba jutását.
