Az Európai Politikai Közösséget (EPK) alkotó országok vezetői csütörtöki moldovai találkozójukon megerősítették eltökéltségüket annak segítésében, hogy az európai kontinens egészére visszatérjen a béke – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök a csúcsértekezletet lezáró sajtótájékoztatóján.
Megállapította, hogy a résztvevők egységesnek mutatkoztak Ukrajna támogatásában, és ezzel is bebizonyították, hogy az európai nemzetek egy családot alkotnak. Mint mondta, a Bulboaca településen tartott találkozón személyesen jelen lévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is megerősítették, hogy mindaddig támogatják Ukrajnát az ellene Oroszország által indított háborúban, ameddig csak szükséges.
Az EPK találkozóján 45 európai ország állam-, illetve kormányfője vett részt, valamint az európai uniós központi intézmények vezetői. Ez volt a második csúcsértekezlet, az elsőt tavaly rendezték Prágában.
Sandu beszámolt arról: a találkozón egyetértettek az infrastrukturális hálózatok közti összeköttetések bővítésének fontosságában, az energiaellátás biztonságának növelését szolgáló erőfeszítések fokozásában, továbbá megállapodtak abban is, hogy kiterjesztik közös erőfeszítéseiket az olyan fenyegetések elhárítására, mint a kibertámadások és a félretájékoztatás. Egyes témákban konkrét megállapodások is születtek – tette hozzá.
A csúcstalálkozóhoz kapcsolódva kétoldalú találkozókat is rendeztek. Sandu ezek eredményei közül kiemelte a hazája és az Európai Bizottság között született megállapodást a mobiltelefonos roaming-díjak fokozatos leépítéséről. Sandu egyúttal megköszönte, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője támogatásáról biztosította Moldovát egyebek között európai integrációs törekvéseiben. Kijelentette, hogy Chisinau immár visszafordíthatatlanul halad az EU-csatlakozás felé.
A közös sajtótájékoztatón Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy a következő EPK-csúcstalálkozót Spanyolországban tartják, a tervek szerint októberben. Méltatta az Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére létrejött fórumot annak kapcsán, hogy „jó keretet ad az európai országok közötti párbeszédre és együttműködésre”, amelyekre fogalmazása szerint jelenleg nagy szükség van.
Különtalálkozót tartott Bulboaca kastélyában Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök is, több nyugati ország képviselőjének közvetítésével. A megbeszélés célja az volt, hogy előmozdítsák a korábban vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt hosszú ideje húzódó fegyveres konfliktust végleg lezárni hivatott békeszerződés kidolgozását.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Varsó segíteni fogja Ukrajnát az F-16-os harci repülőgépek vezetésére alkalmas pilóták kiképzésében. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy Lengyelország nem rendelkezik elegendő Patriot légvédelmi egységgel ahhoz, hogy azokból valamennyit Ukrajna rendelkezésére tudjon bocsátani.
A lengyel kormányfő külön felhívta a figyelmet a fegyvereken kívül más eszközöket – például a migrációt vagy az internetes „hadviselést” – használó hibrid háború veszélyeire. Mint fogalmazott, ezekkel az eszközökkel az Európai Unió stabilitását is megpróbálják megingatni, de próbára teszik a NATO összetartó erejét is.
Az EP támogatja Ukrajna lőszerrel való ellátását
Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt az uniós törvénytervezetet, amelynek célja, hogy 500 millió eurós támogatás keretében az EU növelje lőszerek és rakéták európai termelését, és felgyorsítsa Ukrajnába szállításukat. Az Európai Bizottság idén május 3-án nyújtotta be a jogszabályjavaslatot, az uniós parlamenti képviselők pedig még ugyanebben a hónapban megállapodtak abban, hogy a törvényjavaslat jóváhagyásának felgyorsítása érdekében elindítják a parlamenti sürgősségi eljárás folyamatát.
