Hadműveletet indított Oroszország Ukrajnában csütörtök hajnalban, Vlagyimir Putyin elnök a beavatkozás céljaként a Moszkva-barát, szakadár területek lakosságának védelmét nevezte meg. Az ukrán kormányzat jelentős veszteségekről tett említést, és hadiállapotot hirdetett az ország egészében. A Nyugat elítélte az orosz támadást, az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.
Csütörtök hajnali televíziós beszédében Putyin leszögezte: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és „nácimentesítésére”. Azt mondta, hogy a helyi lakosság az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására történő orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője délután azt hangoztatta, hogy kizárólag Putyin dönt arról, hogy a hadművelet meddig fog tartani.
Ukrajnában a hadművelet kezdetét követően hadiállapot lépett életbe, amelyet az ukrán parlament meg is szavazott. Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette azt is, hogy Kijev megszakította diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal.
Az ukrán elnök szólt arról, hogy az orosz megszálló csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek el Ukrajna területén, a harcok azonban még folytatódnak. „Ukrajna fegyveres erői nagyon kemény csatákat vívnak, visszaverik a támadásokat a Donyec-medencében és más régiókban keleten, északon, délen. Az ellenség komoly veszteségeket szenvedett, és még több vesztesége lesz” – hangsúlyozta.
Kifejtette, hogy Ukrajnát földön és levegőben egyaránt megtámadták, a hadsereg „feltartóztatja az ellenséget”, de most szükség van a lakosság támogatására is. Felszólította az ukránokat, hogy mindenki jelentkezzék szolgálatra, és a kormány felfegyverzi őket.
Ukrajna orosz repülőgépek és harckocsik megsemmisítéséről is beszámolt, Oroszország ezeket tagadta. Olekszij Aresztovics, az elnöki hivatal tanácsadója közölte, hogy az orosz támadásban több mint negyven ukrán katona meghalt és többtucatnyian megsebesültek. Azt is elmondta, hogy eddig legfeljebb tíz elhunytról tudnak a polgári áldozatok közül.
A szakadár orosz „köztársaságok” Moszkva-barát fegyveresei szintén támadást indítottak az ukrán erők ellen. Luhanszk régióban a szeparatisták megtámadták az ukrán erők ellenőrzése alatt álló Scsasztya települést. Gyenyisz Pusilin, a donyecki térség vezetője a Mariupolban működő kohászati üzemek megvédelmezésére kérte a dolgozókat, azt állítva, hogy az ukrán kormányerők aláaknázzák ezeket. Pusilin közölte, hogy a harcoknak vannak sebesültjei és halálos áldozatai a milicisták és a civilek soraiban.
Az orosz támadást a nemzetközi közösség jelentős része élesen elítélte. Az Európai Unió, a NATO és a vezető ipari nagyhatalmakat tömörítő G7 csoport bejelentette, hogy rendkívüli csúcstalálkozót tart, és kemény büntetőintézkedések bevezetésére készül.
A moszkvai értéktőzsde mutatói a hadművelet hírére zuhanni kezdtek, a kereskedést egy időre felfüggesztették. A rubel árfolyama csökkenni kezdett, az olajár a nemzetközi tőzsdéken emelkedésnek indult.
Kárpátalján megerősítették a kritikus infrastruktúra védelmét, menekültek befogadására készül a megye. Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke együttesen ítélte el az Ukrajna elleni orosz hadműveletet, és megerősítették, hogy szervezeteik Ukrajnát támogatja. Az EU-tagállamok vezetői már csütörtökön új szankciócsomagról tárgyalnak, amely Michelék szerint „keményen sújtja majd az orosz gazdaságot, fokozza a tőkekiáramlást, növeli az inflációt és fokozatosan erőtleníti el az ország ipari bázisát”.
António Guterres, az ENSZ főtitkára a támadás leállítására szólította fel Putyint, és összehívták a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
Joe Biden úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „szándékosan indított háborút” Ukrajna ellen, és ez „katasztrofális emberveszteséggel és szenvedéssel” jár majd. Emmanuel Macron francia elnök leszögezte, hogy „Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen”. Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin „személyes háborújáról” van szó. Németország kiáll közép- és kelet-európai partnerei mellett, és „megérti félelmeiket” – tette hozzá. Boris Johnson brit miniszterelnök kijelentette: a cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez lehetővé teszi Putyinnak, „hogy markában tartsa a nyugati politikát”.
Vang Ji kínai külügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsági mechanizmusát tárgyalások útján kell kialakítani.
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár pedig közleményben sürgette a párbeszédet „az egész világot fenyegető háború elkerülése” végett.
