Összefognak a legfejlettebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport tagjai az orosz támadás alatt álló ukrajnai civil infrastruktúra védelmében – jelentették be a hetek külügyminiszteri tanácskozása után.
Annalena Baerbock, a soros elnök Németország külügyminisztere a kétnapos tanácskozás után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az országcsoport egységesen elítéli az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen rakétákkal és önmegsemmisítő drónokkal mért orosz csapásokat. Mint mondta, a Hetek külön „koordinációs mechanizmust” szerveznek az ukrán lakosság energia- és vízellátását szolgáló „kritikus infrastruktúrában okozott károk elhárítására, a helyreállításra és védelmére”.
Rámutatott, hogy a 2022-es német soros elnökséget szinte teljes egészében az Ukrajna elleni orosz támadó háború határozta meg, így már jelentős rutinjuk van az újabb és újabb válsághelyzetek kezelésében. Most éppen „téli csomagokat” állítanak össze Ukrajnának, bennük a többi között lakókonténerekkel és áramfejlesztő berendezésekkel – mondta a német diplomácia vezetője.
A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne. A vesztfáliai békerendszer „a modern nemzetközi jog egyik születésének tekinthető, itt tárgyaltak először egy jelentős békeszerződésben olyan alapvető fogalmakról, mint az államok egyenlősége és szuverenitása” – húzta alá Baerbock még a tanácskozást megnyitó sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a vesztfáliai béke örökségét.
A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből – ahol 1648-ban aláírták a békerendszert megalapozó szerződések egyikét – a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Baerbock tájékoztatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb „sajnálatos” lépése, amely azonban „nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai”.
A Hetek külügyminiszterei az ukrajnai háború mellett egy sor további témát, köztük az iszlám vezetés elleni iráni tiltakozó mozgalom ügyét is felölelő tanácskozásuk eredményeit összefoglaló nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy „tántoríthatatlanul” kiállnak Ukrajna mellett, és változatlanul megadnak minden lehetséges „pénzügyi, humanitárius, védelmi, politikai, technikai és jogi” segítséget az orosz támadás ellen védekező országnak.
Azt is kiemelték, hogy „elfogadhatatlan Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája”, és „súlyos következményekkel járna, ha Oroszország „vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket” vetne be. Ezzel kapcsolatban Baerbock elmondta: a Hetek „fontos jelzésnek” tartják, hogy Kína is elítéli a fenyegetőzést az atomfegyverek bevetésével.
A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze. A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
