Továbbra is súlyos hiányosságok hátráltatják a német hadsereg működését – állapította meg a szövetségi parlament katonai ombudsmanja.
Eva Högl a Bundestag honlapján közölt jelentésben kiemelte, hogy a Bundeswehr körüli gondok közül sok már évek óta ismert, de megoldásukra túl kevés történt, „egyes esetekben megdöbbentően kevés”. Így például a laktanyák közül továbbra is sok „siralmas állapotban” van, és egyedül a lőszerkészletek feltöltésére és új lőszerraktárak építésére tízmilliárd eurós nagyságrendű összeget kellene fordítani.
Azonban az ország védelmi képességének fejlesztésére 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz támadás hatására felállított százmilliárd eurós alap felhasználása nem halad a megfelelő sebességgel. Ebből az új finanszírozási forrásból 2022-ben „egyetlen cent sem érkezett meg a katonákhoz” – fogalmazott a parlamenti biztos a 171 oldalas jelentésben.
A százmilliárd eurós alap felállítása „szükséges és helyes” döntés volt, és az első fejlesztési programok már el is indultak, de mindez „túl kevés”. Katonai szakértők becslése alapján 300 milliárd euró kell ahhoz, hogy a Bundeswehr bármikor bevethető, teljes mértékben működőképes és jól felszerelt hadsereggé fejlődjék – mutatott rá a politikus.
Mindenekelőtt a beszerzések „túl nehézkes” szabályozásában elindított reformokat kell gyorsítani, hiszen a források bővültek, de „a ruházati raktárak, a lőszerraktárak és az alkatrészraktárak nem teltek meg”.
Ugyanakkor a műveleti készenlét nem csak megfelelő eszközállományt jelent, hanem a húsz százalékos létszámhiány helyett elég katonát, és a korszerű infrastruktúra mellett világos és „karcsú” ügyviteli és döntéshozatali folyamatokat is, amelyek „gyorsítják, és nem lassítják” az ügyek előmozdítását – utalt az ombudsman az utóbbi évek jelentéseiben rendre felpanaszolt túlburjánzó bürokráciára.
Az eredmények közül kiemelte, hogy a német újraegyesítés utáni évtizedeket jellemző pénzhiány megszűnt, a védelmi költségvetés évek óta lendületesen növekedik. Így a Bundeswehr tavaly már a százmilliárd eurós alap nélkül is 50,4 milliárd euróval rendelkezett – szemben a forrásnövekedés első évében, 2016-ban regisztrált 34,2 milliárd euróval -, ez azonban a hazai össztermék (GDP) csupán 1,5 százalékát jelent, vagyis jelentősen elmarad a NATO-tagoktól elvárt 2 százalékos szinttől. Ezért a következő években „újabb nagy lépésekkel kell közelíteni a NATO két százalékos célja felé” – fejtette ki a parlamenti biztos.
A védelmi minisztérium legutóbbi adatai szerint tavaly év végén 183 051 katona – köztük 24 211 nő – szolgált a Bundeswehrnél, hivatásos vagy szerződéses katonaként, vagy önkéntesként. A 2011-ben felfüggesztett sorkatonai rendszer 55 éve alatt jóval nagyobb volt a személyi állomány, az ország újraegyesítésének évében, 1990-ben például a nyugatnémet Bundeswehrben csaknem 460 ezren, a keletnémet Nemzeti Néphadseregben (Nationale Volksarmee) pedig mintegy 150 ezren szolgáltak.
Német egységek 13 külföldi küldetésben vesznek részt, mintegy 2000 fővel, a legnagyobb csoportot az ENSZ mali békefenntartó missziójában (MINUSMA) szolgáló ezer katona alkotja.
Uniós biztos: a kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába
A Kijev által kért lőszereket azonnal el kell juttatni Ukrajnába, ennek érdekében pedig meg kell növelni az európai a gyártási kapacitásokat – jelentette ki Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős biztosa Strasbourgban. Tájékoztatása szerint az ukrán katonai erők 150 milliméteres lőszerek mihamarabbi szállítását kérték az uniótól. A szállítás érdekében „azonnali és közös” válaszra van szükség az Európai Unió részéről – mondta. Elmondta, 15 tagállamban 15 olyan gyártó van, amelyik képes teljesíteni az ukrajnai lőszerigényt, kapacitásuk azonban szűkös. „Mindenki békét akar. Senki sincs, aki ne békét akarna. Ezért természetesen segíteni akarjuk azt az Ukrajnát, amelyet önálló országként az agresszor lerohant” – tette hozzá az uniós biztos.
