Oroszország megkezdte a felkészülést a dél-ukrajnai Herszon megye teljes megszállására, ennek érdekében megerősítette tüzérségét az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félsziget északi részén – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.
A tisztségviselő szerint Oroszország céljai között szerepel a Donyec-medencében lévő két régió, Donyeck és Luhanszk megye teljes elfoglalása, emellett pedig a Krímmel szomszédos Herszont is teljesen el akarja foglalni. A megyeszékhely, Herszon már több hete orosz ellenőrzés alatt áll. A dél-ukrajnai régióra Motuzjanik szerint elsősorban azért van szüksége Oroszországnak, mert ivóvizet és elektromos áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget.
A szóvivő tájékoztatott arról is, hogy az elmúlt napokban Oroszország több, mint kétszeresére növelte a Kalibr típusú robotrepülőgép-hordozók számát a Fekete-tengeren, és jelenleg hét ilyen hajó tartózkodik ott, összesen legfeljebb ötven robotrepülővel. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ukrán védelmi tárca adatai szerint a múlt héten még csak három ilyen orosz hordozóhajó volt a Fekete-tengeren, legfeljebb húsz robotrepülőgéppel.
Közben Denisz Smihal miniszterelnök megerősítette a sajtó képviselőinek, hogy a dél-ukrajnai Odesszát ismételten orosz rakétatámadás érte hétfő reggel, amikor ő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke oda látogatott. Smihal megjegyezte, hogy az orosz erők az utóbbi három nap mindegyikén hajtottak végre támadást Odessza ellen. Makszim Marcsenko, Odessza megyei kormányzó hozzátette, hogy hétfőn a Krím-félszigetről támadták rakétákkal a várost, és ennek következtében infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Olekszandr Markusin, a Kijev megyei Irpiny város polgármestere bejelentette, hogy a tűzszerészek végeztek a település teljes aknamentesítésével. Ugyanakkor figyelmeztette a város lakóit, hogy ha gyanús tárgyat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem értesítsék a hatóságokat.
A város mintegy egy hónapig volt orosz kézen, az ukrán erők március 28-án vették vissza az ellenőrzést fölötte. Április 11-én elkészült egy ideiglenes híd, amely összeköti a régióban Irpinyt, Bucsát, Hosztomelt és Vorzelt a fővárossal, Kijevvel. Április 25-én megindult a buszközlekedés Irpiny és Kijev között, a kisvárosban kinyitottak a szupermarketek. Május 3-án a város polgármestere közölte, hogy hamarosan végeznek a közművek, azaz a város víz-, villany- és gázellátásának helyreállításával, és a lakók visszatérhetnek Irpinybe – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Irina Venegyiktova ukrán főügyész eközben a Facebookon arról számolt be, hogy azonosítottak egy újabb orosz katonát, aki a gyanú szerint háborús bűncselekményeket követett el Kijev megyében. A főügyész tájékoztatása szerint Anton Sztrujevről, az egyik orosz gépesített század parancsnokáról van szó. Az ukrán hatóságok szerint a századparancsnok társaival együtt elfogott és fizikai erőszakot alkalmazva – a fejüket, arcukat ütlegelve – kihallgatott két fegyvertelen civilt a Kijev megyei Mokrec faluban. Utána megparancsolta nekik, hogy vetkőzzenek le, és bezárta őket egy pincébe.
Venegyiktova hozzáfűzte, hogy a századparancsnok a harmadik katona ugyanabból az orosz dandárból, akit meggyanúsítottak háborús bűncselekmények elkövetésével. A két másik a gyanú szerint Bohdanyivka faluban bánt kegyetlenül egy hadifogollyal és egy pappal.
A litván parlament népirtásnak minősítette az Ukrajnában történteket
A litván parlament kedden egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását – adta hírül weboldalán az LRT litván közszolgálati televízió. „Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust” – áll az elfogadott indítványban, amely szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges fegyveresek háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, kiemelve Bucsát, Mariupolt, Irpinyt, Borogyankát és Hosztomelt. A határozat továbbá kimondja, hogy az orosz fél egész családok – köztük gyerekek – meggyilkolásával, emberrablással, nemi erőszakkal és holttestek meggyalázásával akarja megtörni az ukrán népet. A képviselők emellett az elkövetők felelősségre vonását követelték, valamint felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy hozzon létre büntetőbíróságot az atrocitások kivizsgálására. Az intézményt fel kell ruházni a kormánytagokra és az államfőkre is vonatkozó nemzetközi elfogatóparancs kiadásának jogával is – teszik hozzá a határozatban.
