Várni fogja az ukrán felet az orosz küldöttség a tárgyalások helyszínén – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov nem nevezte meg, hogy hol lesz a tárgyalások második fordulója.
A TASZSZ orosz hírügynökség értesülése szerint a tárgyalások helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa nemzeti parkban lesz, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke aláírta a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közötti incidensek lehetőségét, amelyek a feszültség eszkalációjához vezethetnek. Mint mondta, Moszkva „rendkívüli nyugtalanítónak” tartja az Ukrajnába irányuló európai fegyverszállításokat. Ugyanakkor a józanság jeleként értékelte azokat a NATO részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint a szövetség nem tervezi vagy szándékai között nem szerepel az eszkaláció.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 tévécsatornán arra figyelmeztetett, hogy casus bellit jelenthetnek az orosz műholdhálózat elleni hackertámadások. Korábban az Anonymous csoport közölte, hogy feltörte a Roszkoszmosz rendszereit. Rogozin elismerte, hogy kibertámadás érte a vállalat polgári részének számítógépeit, amelyeknek nincs közük a műholdirányításhoz. Állítása szerint a támadást idejében észlelték, és automatikusan hárították. A tisztségviselő bejelentette: elmarad a OneWeb cég következő műholdcsoportjának szombatra tervezett felbocsátása, ha Moszkva nem kap arra vonatkozó garanciákat, hogy az eszközöket nem fogják katonai célokra felhasználni. Mint mondta, ehhez az is kell, hogy a brit kormány kilépjen a cég részvényesei közül. „Ha ez nem történik meg, semmilyen garanciát nem fogunk elfogadni” – mondta.
Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a Rosszija 24-en nehezményezte, hogy a brit parlamentben elhangzott olyan kezdeményezés, hogy toloncolják ki az Egyesült Királyságban élő állampolgárokat. A misszióvezető oroszok hátrányos megkülönböztetésére panaszkodott, és az Oroszország ellen bevezetett brit szankciók miatt nem zárta ki a diplomáciai kapcsolatok megszakításának lehetőségét Moszkva és London között.
Aleszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője közölte, hogy az általa irányított hatóság büntetőjogi eszközökkel fog fellépni az ukrajnai „különleges hadművelettel” kapcsolatban terjesztett hamis híresztelésekkel szemben. A parlament alsóházába törvénytervezetet nyújtottak be, amelynek értelmében a hadsereg tevékenységéről terjesztett álhírekért 15 évig terjedő szabadságvesztést lehet majd kiszabni.
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára a főtanács ülésén kijelentette, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságaiból több mint 132 ezer menekültet evakuáltak Oroszországba. Az orosz média helyszíni jelentései szerint az ukrán hadsereg a Moszkva által függetlennek elismert szakadár régiókban lakónegyedeket és közműveket vett tűz alá, aminek halálos áldozatai vannak, és aminek következtében 195 ezren maradtak víz nélkül.
A donyecki milícia közölte, hogy körbezárta Mariupol várost, ahonnan az „ukrán nacionalisták” nem engedik eltávozni a polgári lakosságot.
Peszkov egyébként felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt emlékmúzeum munkatársainak, akik bírálták az Ukrajnával szembeni orosz szóhasználatot, hogy keressék fel a donyecki és a luhanszki „népköztársaságot”, és ott vizsgálják meg a tömegsírokat. A Jad Vasem korábban sajnálkozását fejezte ki az ukrajnai események miatt, és kritikával illette az orosz hatóságokat, amelyek párhozamot vontak a nácik és az ukrán nacionalisták tettei között. Peszkov úgy vélekedett, hogy az izraeli emlékmúzeum munkatársai „egyszerűen nem tudják, hogy miről beszélnek”.
A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a moszkvai ukrán nagykövetségről szerdán levonták a zászlót és levették a táblát. Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban nyilatkozva azt mondta, hogy szerda este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna kitart álláspontja mellett.
A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a kapcsolatot a Kreml-párti orosz karmesterrel
A Rotterdami Filharmonikusok is megszakítják a munkakapcsolatot Valerij Gergijev orosz sztárkarmesterrel, mivel a művész nem hajlandó elítélni az ukrajnai inváziót – írta a Dutchnews holland hírportál szerdán. A zenekar azt követően jelentette be a döntést, hogy a Müncheni Filharmonikusok kedden közölték: megválnak a 2015 óta vezető karmesteri pozíciót betöltő Gergijevtől. Az igazgatóság úgy döntött, hogy azonnali hatállyal befejezi az együttműködést a karmesterrel, miután Gergijev felszólításuk ellenére sem határolódott el az orosz elnöktől – áll a Rotterdami Filharmonikusok honlapján közzétett közleményben. Mint írták, kedd este beszélgetést folytattak a karmesterrel, és úgy látták, Gergijev álláspontja az orosz invázióval kapcsolatban „áthidalhatatlan szakadékot” jelent további közös munkájuk terén. A zenei társulat művészeti szempontból fájdalmasnak nevezte a döntést, de hangsúlyozta, „ez volt az egyetlen megoldás”. A közlemény arról is tájékoztatott, hogy megszüntetik a Gergijevről elnevezett klasszikus zenei fesztivált, amelyet 1996 óta évente megrendeztek Rotterdamban. A karmester 1988 óta működött együtt a zenekarral. Németország és Hollandia mellett a nyugati világban másutt is szakítottak Gergijevvel, lemondták hangversenyeit a többi között amerikai, brit, holland és osztrák előadóhelyek, operaházak, koncerttermek. A milánói Scala operaház is felszólította a moszkvai rendszer nyilvános elítélésére, ennek a művész nem tett eleget.
