Az ukrán parlament kedden elfogadott határozatában Oroszország által ideiglenesen megszállt területnek minősítette az Icskeriai Csecsen Köztársaságot, és elítélte a csecsen nép ellen végrehajtott népirtást – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A határozatot 287 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Eszerint Ukrajna nem ismeri el a terület Oroszország általi megszállását, és az ezen a területen fennálló rezsimet megszállónak tekinti – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál, a határozat tartalmát ismertetve. Ukrajna emellett felszólítja az ENSZ tagállamait és a nemzetközi szervezeteket, hogy vizsgálják ki az Icskeriai Csecsen Köztársaságban elkövetett orosz bűntetteket, állítsák bíróság elé a felelősöket, és ismerjék el az országot Oroszország által megszállt területnek.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy 1994-1996-ban volt az első csecsenföldi háború, amely Icskeria győzelmével és függetlenségének elismerésével ért véget. Az orosz csapatok a háború alatt civilek százezreit ölték meg, az Oroszországi Föderáció csecsen adatok szerint mintegy 80 ezer katonát veszített, de hivatalosan Moszkva öt és fél ezer katona elvesztését ismeri el. Ukrajnai önkéntesek is harcoltak a csecsenek oldalán.
A békeszerződés ellenére az orosz különleges szolgálatok megölték a csecsen köztársaság első elnökét, Dzsohar Dudajevet. Életét egy műholdas telefonja jelére irányított orosz rakéta oltotta ki. Oroszország 1999-ben „a polgári lakosság védelme” ürügyén második háborút indított Csecsenföldön, és megszállta az országot. Oroszország végül Csecsen Köztársaságként ismerte el Icskeriát az Oroszországi Föderáció részeként, és Ahmat Kadirovot tette meg ottani vezetőnek. Kadirov meggyilkolása után fia, Ramzan vette át a helyét.
Több mint száz ukrán nő szabadult ki orosz fogságból fogolycserével
Újabb fogolycserét hajtott végre az ukrán és az orosz oldal, ezúttal 108 ukrán nő szabadult ki orosz fogságból – jelentette be Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. „Ez az első, hogy kizárólag nőket hoztunk ki. A fogságban anyák és lányok voltak, akiket rokonaik várnak haza” – emelte ki Jermak. Közlése szerint a kiszabadított nők közül 37-en a mariupoli Azovsztal üzemben estek fogságba, 11 közöttük tiszti rangot visel. „Harmincöten az ukrán fegyveres erőknél, 32-en a haditengerészetnél, 12-en területvédelmi egységeknél, nyolcan a nemzeti gárdánál – közülük ketten az Azov ezrednél -, öten a védelmi minisztérium alá tartozó Állami Különleges Közlekedési Szolgálatnál és négyen a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, további 12 nő pedig civil” – sorolta Jermak. Hangsúlyozta, hogy a kiszabadítottak között vannak, akiket a Donyec-medencei önkényesen kikiáltott szakadár „népköztársaságokban” börtönöztek be jogtalanul és még az Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt fogták el őket.
