A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt – jelentette a hétvégén a Handelsblatt című német üzleti lap és a dpa német hírügynökség.
A fordulat hetekig tartó ellenállás után, szerdán történt az uniós tagállamok nagyköveteit összefogó brüsszeli testület – az állandó képviselők bizottságának – ülésén, amelyen Michael Clauß német nagykövet közölte, hogy országa nem csupán támogatja, hogy az EU meghozza a háború miatt Oroszországot büntető intézkedések újabb, hatodik csomagját, hanem „aktívan sürgeti”.
Kifejtette, hogy egy sor orosz bank után a szektor legnagyobb szereplőjét, a Sberbankot is ki kell zárni a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Arról is szólt, hogy megérett az idő az orosz olajipart sújtó szankciókra. A nagykövet kollégái „értetlenül néztek egymásra” – írta a Handelsblatt.
Előzőleg Varsóban Robert Habeck német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszterrel tartott tájékoztatóján bejelentette: sikerült annyira – a háború előtti 35 százalékról 12 százalékra – szorítani az orosz kőolaj arányát a németországi felhasználásban, hogy Németország számára már kezelhető lenne az import leállása.
A fennmaradó 12 százalékot az ország keleti részén, a német-lengyel határon fekvő Schwedtben működő olajfinomító teszi ki. Az üzem több mint kilencven százalékos tulajdonosa a Rosznyeft orosz energetikai vállalat, amely orosz kőolajat használ – benzinnel, dízellel, fűtőolajjal, kerozinnal látja el Németország keleti részének nagy részét, benne a fővárost, Berlint – , és ebben nem is tervez változást.
A kormány elképzelése szerint az orosz kitermelésű kőolajat Lengyelországgal együttműködve lehetne kiváltani Schwedtben, ha sikerül valamilyen módon kiszorítani a többségében orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftet. A kiszorításra lehetőséget kínálhat a többi között egy új törvénytervezet, miszerint az állam kisajátíthat energetikai cégeket, ha az ellátásbiztonság fenntartása megköveteli. A tervezetet várhatóan május végén fogadja el a szövetségi parlament, a Bundestag.
A Handelsblatt és a dpa értesülése szerint az orosz kőolajimport korlátozására két megoldás tűnik valószínűnek. Az Európai Bizottság javasolhatja a tagországoknak, hogy vezessenek be embargót – azaz teljes egészében állítsák le a behozatalt – de nem azonnal, hanem egy hosszabb átmenet után. A dpa szerint őszig vagy télig tarthat ez az átmeneti idő.
A brüsszeli bizottság másik megoldásként azt is javasolhatja, hogy importtilalom helyett vezessenek be felső árkorlátot, vagyis határozzák meg, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért.
Az árplafon előnye lehet, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenése révén az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna. Ukrajnának azzal segítene egy ilyen szankció, hogy a Kreml kevesebbet keresne az olajexporttal, és így kevesebb pénze lenne a háborúra. Ugyanakkor a terv működésének feltétele, hogy harmadik – EU-n kívüli – országok se vásároljanak kőolajat Oroszországtól az EU-s plafon feletti áron.
Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be javaslatait. A Bruegel brüsszeli gazdaságkutató és elemző intézet becslése szerint az EU naponta 450 millió euró értékben importál kőolajat Oroszországból.
Meghalt egy újságírónő a kijevi rakétatámadásban
Meghalt egy ukrán újságírónő a Kijev belvárosát ért csütörtök esti orosz rakétatámadásban – közölte Vitalij Klicsko Kijev polgármestere. Egy orosz rakéta abba a lakóházba csapódott, ahol Vira Hirics lakott. Hirics az ukrán Szabadság Rádió producere, akinek holttestét pénteken találták mega a romok alatt. Az újságírónő több mint négy éve dolgozott a rádiónál, korábban különböző televízióknál volt műsorvezető. A polgármester arról is tájékoztatott, hogy az épületből négy embert szállítottak sérülésekkel kórházba. A híradások szerint a lakóházat nemrég építették, így még kevés lakója volt. Klicsko szerint az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-n indított háború kezdete óta eddig több mint százan haltak meg Kijevben, és a főváros 435 civil lakosa sérült meg.
Lengyelország kétszáz harckocsit küldött Ukrajnának
Lengyelország átadott Ukrajnának több mint kétszáz T-72-es harckocsit és néhány tucat gyalogsági harcjárművet – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál a lengyel közszolgálati rádióra hivatkozva. Wojciech Skurkiewicz lengyel védelmiminiszter-helyettes kifejtette, hogy Lengyelországnak csaknem négyszáz T-72-es harckocsija van, ezek egy részét 2019-ben korszerűsítették. Ukrajnának javarészt a nem modernizált harckocsikból adtak át. A tisztségviselő emlékeztetett arra, hogy Varsó már szállított Ukrajnának egyebek mellett 2SZ1 Gvozgyika típusú önjáró tarackokat, Grad rakéta-sorozatvetőket és levegő-levegő rakétákat MiG-29-es és Szu-27-es repülőgépekhez. Hozzátette, hogy eddig Lengyelország által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke már meghaladta a 1,5 milliárd eurót.
Szlováki Sz-300-as lágvédelmi rendszert küldött Ukrajnának
Az ukrán légierő parancsnoksága pedig arról adott hírt a Facebookon, hogy megérkezett Szlovákiából az Sz-300-as légvédelmi rendszer, amelyet már hadrendbe is állítottak Ukrajna déli részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága a Facebookon bejelentette, hogy visszafoglalták az orosz erőktől a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő, stratégiai fontosságú Ruszka Lozova falut. A kijevi vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 23 ezer orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 189 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, nyolc hadihajót, 986 harckocsit, 2418 páncélozott harcjárművet, 435 tüzérségi és 73 légvédelmi rendszert, valamint 151 rakéta-sorozatvetőt.
