Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítóan válaszolt arra a lakossági petícióra, amelyben azt kezdeményezték, hogy a hadköteles korú férfiak is utazhassanak Ukrajnából külföldre a hadiállapot ideje alatt — számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Az elektronikus petíciót az elnöki honlapon három hónap alatt több mint 25 ezren támogatták, így Zelenszkij köteles volt választ adni a kérdésre. A petíció indoklása szerint harcolni csak a „harcképes embereknek” kell, mások azzal lehetnek hasznosak, hogy külföldön dolgoznak, és pénzzel támogatják az ukrán hadsereget.
Zelenszkij viszont emlékeztetett arra, hogy az alkotmány 17. cikke szerint az állam szuverenitásának és területi integritásának védelme az egész ukrán nép dolga, az alaptörvény 65. cikke szerint pedig a haza védelme, a függetlenség, illetve Ukrajna területi integritása Ukrajna állampolgárainak felelőssége. Rámutatott továbbá arra, hogy az általános mozgósításról február 24-én rendelet született, amely szerint azok, akik korábban nem teljesítettek katonai szolgálatot, a gyakorlótereken vagy kiképzőközpontokban elvégzett kiképzést követően teljesíthetik kötelezettségüket a fegyveres erőknél. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a tartalékos, katonai szolgálatra be nem hívott állampolgárok védelmi jellegű munkába vonhatók be. A petícióra adott válasz szerint az államnak jogában áll korlátozni az állampolgárok külföldre utazását hadiállapot vagy szükségállapot esetén, megjelölve e korlátozások időtartamát.
Délelőtt Zelenszkij telefonmegbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel elsősorban a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet tekintették át. A nukleáris létesítményt és környékét ukrán híradások szerint orosz csapatok lövik rakéta-sorozatvetőkkel a múlt hét óta, ami az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat szerint fenyegeti a nukleáris biztonságot. Moszkva ezzel szemben az ukrán fegyveres erőket vádolta meg azzal, hogy az orosz ellenőrzés alá került atomerőmű környékét támadják.
Macron a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés során értésre adta: kész támogatni, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttsége látogatást tegyen az atomerőműben, az orosz megszállás alá került Enerhodarban – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál az Élysée-palota által később kiadott sajtóközlemény alapján. A francia elnök emellett kifejezte aggodalmát a nukleáris biztonságot illetően, és sürgette az orosz erők kivonását a létesítmény területéről.
A két államfő szót ejtett az ukrán gabonaexport kérdéséről is. A közlemény szerint Franciaország továbbra is támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit az ukrán gabona közúti és folyami szállítására létesített „szolidaritási útvonalak” keretében, ami júliusban 2,8 millió tonna exportot tett lehetővé, és ez az ütem folyamatosan gyorsul.
Ihor Terehov harkivi polgármester arról számolt be, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők tüzérségi fegyverekkel a megyeszékhely öt kerületét lőtték. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. Károk keletkeztek viszont az infrastruktúrában és az utakban. Harkivot nap közben is támadta az orosz hadsereg, károkról, áldozatkról azonban egyelőre nem érkezett jelentés.
Vitalij Bunecsko, a nyugat-ukrajnai Zsitomir megye kormányzója közölte, hogy az oroszok rakétacsapást mértek a régióra, két robbanást jegyeztek fel. Mint írta, az előzetes információk szerint Fehéroroszország területéről indították a rakétákat. A légvédelmi szirénák Zsitomir megyében helyi idő szerint délután egy óra körül kapcsoltak be, ugyanebben az időben légi riadók voltak a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint a nyugati országrészben lévő Rivne és Voliny megyékben is.
Az orosz erők kedden a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyei Nyikopolt és a Zaporizzsja megyei Orihiv várost is lőtték. A támadásokban legalább tízen megsebesültek, utóbbi településen egy nő életét vesztette – közölték az érintett régiók kormányzói. Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója hozzáfűzte, hogy Nyikopolra húsz Grad rakétát és tíz ágyúlövedéket lőttek ki az oroszok.
A megszállt területek reintegrációjáért felelős minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy újabb 19 ukrán katona holttestét kapták vissza a genfi egyezmény normáinak megfelelően végrehajtott csere keretében az orosz féltől. Közleményükben arról nem számoltak be, hogy Kijev hány holttestet adott át az oroszoknak.
Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek
Megkapták idei első éles riasztásukat a balti légteret védő magyar Gripenek – közölte a honvédelmi miniszter. A magyar vadászokat egy azonosítatlan repülőgép miatt riasztották kora hajnalban. A Gripenek a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően azonosították a Balti-tenger felett déli irányba tartó, IL-76 típusú orosz repülőgépet, majd visszatértek a litvániai, Siauliai repülőbázisra – tudatta Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A Magyar Honvédség augusztus 1-sejétől négy hónapon keresztül, csaknem nyolcvan katonával és négy Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként – Németországgal, Csehországgal és Olaszországgal közösen, NATO-parancsnokság alatt – látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait.
