Az Európai Ügyészség (EPPO) a” legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban – mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.
Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és „sajnálatos módon” sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.
Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: „az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben”. Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák.
„Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban” – jelentette ki.
Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. „Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren” – tette hozzá.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.
Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.
A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).
