Szükség lehet a bírák fegyelmi rendszerének módosítására – jelentette ki pénteken Andrzej Duda lengyel elnök, reagálva a legfelsőbb bíróság elnökének, Malgorzata Manowskának a levelére. Az európai uniós szervek által is bírált megoldások módosítását korábban Mateusz Morawiecki kormányfő helyezte kilátásba.
A 2020-ban kinevezett Manowska pénteken levélben fordult az államfőhöz, a kormányfőhöz, valamint az alsó- és felsőházi elnökökhöz a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarája ügyében. Manowska szerint olyan, haladéktalanul elfogadandó törvénymódosításokra volna szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyelmi rendszer hatékony és „kifogásokat nem ébresztő” működését.
Duda a PAP hírügynökségnek nyilatkozva egyetértését fejezte ki Manowskával. Aláhúzta, hogy szükség van törvényhozói változtatásokra, a bírákat érintő fegyelmi rendszer olyan formájának kidolgozására, amely egyfelől hatékony lesz, másfelől tisztességes és átlátható az ennek alávetett igazságügyi dolgozók számára. A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik.
Az Európai Unió Bírósága ugyanakkor július közepén úgy találta: a létrehozott fegyelmi rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal, nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit. Az Európai Bizottság (EB) pénzügyi bírság kezdeményezését helyezte kilátásba, amennyiben Varsó augusztus 16-ig nem hajtja végre az ítéletet. Az uniós ítélet azonnali végrehajtását kedden a legfelsőbb bíróság 47 bírája, valamint 45 korábbi tagja is szorgalmazta, csatlakozva ezzel a lengyelországi bírák, jogászok és ügyészek szélesebb körű akciójához.
Manowska az uniós bíróság ítéletéről pénteken azt írta: a megfogalmazott kifogások nem a fegyelmi kamara döntéshozói gyakorlatát érték, hanem a fegyelmi rendszer törvényi szabályozásának hiányosságaira vonatkoztak. Korábban egy tévéinterjúban Manowska leszögezte: amennyiben az EU kifogásolja, hogy a fegyelmi kamarában csak a jelenlegi kormány idején kinevezett bírák dolgoznak, illetve ha az EU túlságosan politikailag befolyásoltnak tartja a bírák jelölését véleményező igazságszolgáltatási tanácsot (KRS), ő személy szerint támogatná az így felfogott hiányosságok kiküszöbölését.
Az EB által bírált lengyel igazságügyi reform nyomán a KRS egy részét – a bíró tagokat – a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. Varsó az igazságügy szervezését az uniós országok belügyének tartja. Az EU Bíróságának döntésével szinte egyidőben a lengyel alkotmánybíróság az igazságügy szervezését illetően megerősítette a lengyel jog elsőbbségét az uniós joghoz képest.
Ezt az álláspontot emelte ki Morawiecki kormányfő is, amikor néhány nappal az ítélet meghirdetését követően kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. E véleményét Morawiecki egy csütörtöki sajtóértekezletén is megerősítette.
