A kínai hírszerzés „agresszív érdeklődést” tanúsít Nagy-Britannia iránt, és a brit kormánynak nincs hosszú távú stratégiája e probléma kezelésére – áll a brit alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának csütörtökön ismertetett átfogó helyzetértékelésében.
A 222 oldalas szakbizottsági jelentés fő megállapításai között szerepel, hogy a kínai politika mindent felülíró célja a Kínai Kommunista Párt hatalmának megőrzése, minden más ennek biztosítását szolgálja. Nagy-Britannia nemzetbiztonságára a legnagyobb fenyegetést az a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti, hogy Kína olyan gazdasági és technológiai szuperhatalommá váljon, amelytől más országok is függnek – fogalmaz az alsóházi bizottság jelentése.
A testület a globális kínai befolyásszerzés bevett módszerei között említi a külföldi politikai pártok titkos támogatását, kereskedelmi tárgyalások és beruházási programok felhasználását kulcspozíciókban lévő döntéshozók befolyásolására megvesztegetés révén, valamint egyetemek finanszírozását abból a célból, hogy e felsőoktatási intézmények kutatási tevékenysége az elsődleges fontosságú kínai célkitűzéseket szolgálja.
A tanulmány szerint „szinte biztos”, hogy Kína működteti a világ legnagyobb állami hírszerzési apparátusát. A kínai hírszerző szolgálat természetét és kiterjedését a kívülálló csak nehezen tudja egyáltalán felfogni, tekintettel a bürokrácia méretére, a párt- és az állami tisztségviselők közötti elszámoltathatósági határok elmosódottságára, valamint az ellenőrizhető információk hiányára – áll a jelentésben.
Az alsóházi bizottság tanulmánya szerint a kínai hírszerzés „bőséges kiterjedésű és agresszív” érdeklődést tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és – tekintettel a rendelkezésére álló hatalmas erőforrásokra – válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat egyaránt.
A testület megállapítása szerint ugyanakkor a brit kormány még most is csak a heveny, rövid távú fenyegetésekre összpontosítja figyelmét, és Kínával ellentétben nem képes hosszú távú gondolkodásra, márpedig Kína ezt hagyományosan ki tudja használni a maga előnyére.
A brit kormánynak olyan, hosszabb távra szóló tervezési gyakorlatot kell meghonosítania a kínai törekvésekkel szemben, amely nem kezdődik elölről minden politikai ciklusváltással. Ehhez olyan szakpolitikai módszerekre van szükség, amelyek meghonosítása jó eséllyel évekig tart és több évre szóló finanszírozási kötelezettségvállalást igényel – áll az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának csütörtökön ismertetett jelentésében.
A tanulmány szerint a túl késői és túl kevés cselekvéssel járó veszélyek túl nagyok ahhoz, semhogy ez a cél a pártpolitika prédájává váljon.
