A magyar katonák együttműködés tekintetében kiválóan illeszkednek az északi, angolszász tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli, mediterrán országok közösség orientált rendszerébe – jelentette ki Korom Ferenc, vezérezredes. A Magyar Honvédség Parancsnoksága parancsnokát a terveiről, a honvédség feladatairól kérdeztük.
– Kinevezésekor azt mondta, hogy „ismeri a Magyar Honvédség jelenlegi helyzetét, képességeit és korlátait is, tisztában van Magyarország biztonsági helyzetével, a nemzetközi és hazai kihívásokkal”. Az azóta eltelt idő alatt változott-e valami ezeken a területeken, és ha igen mi és miért?
– Minden szintű parancsnoknak tisztában kell lennie az általa vezetett szervezet helyzetével, képességeivel, korlátaival, erősségeivel és gyengeségeivel. Ezen információk birtokában tudja kialakítani azt a vezetői elgondolást, amely meghatározza a szervezet fejlesztését. Napjaink jellemzője, hogy a világ, Európa, régiónk és így Magyarország biztonsági helyzete rapid módon és gyors ütemben változik.
A jó hír az, hogy amióta átvettem a Magyar Honvédség parancsnoki beosztást több területen is jelentős pozitív irányú változás történt. Aktív szakaszába lépett a Zrínyi Haderőfejlesztési program: beérkeztek az új H-145-ös helikopterek, átvettük a legelső LEOPÁRD harckocsikat, jelentős eredményeket értünk el a katona egyéni felszerelésének modernizációja, a digitális vezetési rendszerek fejlesztése terén, valamint sikerült kialakítani a stratégiai légiszállító képességet.
A rossz hír az, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben a biztonsági helyzet nem javult számottevően: továbbra is jelentős migrációs nyomás nehezedik Magyarország déli határaira, emellett az elmúlt néhány hónapban a COVID-19 világjárvány nem kímélt bennünket sem és a védekezésbe jelentős erőket kellett bevonnunk.
Tágabban kitekintve a világba, az afganisztáni, az iraki és az afrikai hadszíntereken – ahol a Magyar Honvédség katonái is jelentős missziós feladatokat látnak el – továbbra is bonyolult és veszélyes környezetben teljesítik szolgálatukat. Ami büszkeséggel tölt, el, hogy katonáink e nehéz körülmények között is jól teljesítenek, ezzel eredményesen hozzájárulva a válságövezetek és Magyarország biztonságának megőrzéséhez.
– A KFOR-erők parancsnokhelyettese volt 2015–2016-ban, ahol huszonnyolc nemzet 4500 katonájának irányításában vett részt. Tapasztalt a különböző nemzetek katonái között tudásbéli, mentalitásbéli különbségeket?
– A NATO vezette KFOR békefenntartó művelet katonái 1999 óta szolgálnak Koszovóban. A művelet célja garantálni a biztonságot és fenntartani a rendet az országban, ezen cél megvalósulásáért dolgozik több ezer katona minden nemzeti sajátosságával és sokszínűségével együtt. Gondolok itt a nemzeti sztereotípiákra, míg a németekről azt valljuk, hogy precízek, addig az olaszok lazábbak, az amerikaiak pragmatikusak, az osztrákok pedig zárkózottak és folytathatnám a felsorolást. Ez azonban nem gyengeség, hanem inkább erőssége a nemzetközi műveleteknek. Véleményem szerint minden hadseregben vannak tudásbéli és mentalitásbeli különbségek, amelyek nem köthetők nemzeti hovatartozáshoz. Azonban egy katonai hierarchiában ezek a különbözőségek nehezen azonosíthatóak, mivel a szabályok mindenkire vonatkoznak. A magyar katonákról viszont biztosan elmondható, hogy együttműködés tekintetében, mintegy közös többszörösként, egyfajta metszetként működnek, azaz kiválóan illeszkednek az északi (angolszász) tagállamok professzionalista szemléletébe, illetve a déli (mediterrán) országok közösség orientált rendszerébe. Mint a Magyar Honvédség Parancsnoka, biztosan állíthatom, a magyar katona bárhol megállja a helyét és támogatja a multikulturális közösségben való hatékony együttműködést, mely jól tükrözi a Magyar Honvédség mottóját: „a csapat mi vagyunk”.
– A közelmúltban jelentette be, hogy Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR- misszió parancsnokságát 2021-ben. Miért van még mindig szükség Koszovóban a NATO haderőire, és Ön szerint mikorra várható, hogy a helyzet javulása feleslegessé teszi a külföldi erők ottani állomásoztatását?
– Koszovó biztonságpolitikai helyzete sokat javult az elmúlt évek során, de továbbra is szükség van a Szövetséges erők jelenlétére több okból kifolyólag. Az északi szerb-, illetve a déli albán etnikumú lakosság között továbbra is érezhetők a nézeteltérések, de az elmúlt években kevés ilyen jellegű konfrontálódást tapasztaltak a KFOR katonái. Meggyőződésem, hogy a NATO-erők jelenléte kulcsfontosságú ezen a téren, hiszen a békefenntartás egyik alappillére a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és elősegítése. Ezen felül az úgynevezett NATO Tanácsadó és Összekötő Csoport komoly támogatást nyújt a helyi védelmi képességek kialakítása terén tanácsadás és mentorálás formájában, ezzel is elősegítve a helyi védelmi- és biztonsági irányító szervezetek, mint például a védelmi minisztérium legitimálását.
Magyarország a kezdetek óta jelen van Koszovóban, hiszen a régió stabilitása elsődleges prioritású számunkra; ennek megfelelően bizton állíthatom, hogy a legtöbb tapasztalattal rendelkező hozzájáruló nemzetek egyike vagyunk. A KFOR művelet parancsnoki beosztásának feltöltése megkoronázná a magyar szerepvállalást a térségben; ugyanakkor a nagy megtiszteltetés mellett még nagyobb felelősséggel jár ez a kinevezés, hiszen adott esetben a leendő parancsnok a NATO Szövetség harminc nemzetét képviseli majd.
– Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak, ahogy akkor nyilatkozta: „mi tettük tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”. Ha nem súlyosbodik a helyzet, előreláthatólag meddig tart az iraki küldetésünk? Milyen körülmények között dolgoznak a katonáink Irakban?
– A Kászim Szulejmáni incidenst követően kialakult politikai helyzetben az ügyvezető iraki miniszterelnök kijelentette, véget kell vetni a külföldi csapatok iraki jelenlétének. A politikai ellenszenv mögött az iraki vezetés továbbra is ragaszkodik a nemzetközi közösség iraki jelenlétéhez és az Iraki Biztonsági Erők kiképzésének/mentorálásának folytatásához. Magyarország számára változatlanul prioritást élvez a nemzetközi terrorizmus elleni hatékony fellépés, amely hozzájárul az illegális migrációt kiváltó problémák kezeléséhez is. A Magyar Honvédség célja elsődlegesen a művelet- és állománybiztonság lehető legmagasabb szinten tartása. A helyzet alakulásának függvényében a további iraki katonai szerepvállalásunkat a Koalícióval, a NATO-val, továbbá a keretnemzeti partnerekkel koordináltan alakítjuk. 2019. decemberében az Operation Inherent Resolve koalíciós műveletben való részvételünket biztosító közjogi felhatalmazást az Országgyűlés a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről 2021. december 31-ig meghosszabbította.
Az OIR művelet jelenleg csökkentés és átalakítás előtt áll. Az amerikai fél 2020. június 11-én kezdett kétoldalú stratégiai tárgyalásokba az iraki kormánnyal a művelet jövőjét meghatározó iraki igényekről, ami többek között az amerikai jelenlét kérdésére is kitér – amely mind a koalíciós, mind a NATO jelenlétre hatással bír. A tervek szerint a támogatás elsődleges eszköze a jövőben az iraki haderő műveleti központjain keresztül megvalósuló mentorálás lesz. A kurdisztáni régió az egyetlen, ahol a képességépítés fennmarad és a COVID járvány elmúltával is 2021 januárjáig. Az OIR művelet által folytatott kiképző/mentoráló tevékenység jelentős részét az Irakban jóval elfogadottabb NATO veszi át, azonban tekintettel a COVID járványra, valamint az iraki igényekre, a feladatok átvételének újratervezése van folyamatban. A Magyar Honvédség ambíció szintje változatlan, így folytatjuk feladatainkat. Védelempolitikai iránymutatás van a Magyar Honvédség iraki jelenlétének a jelenlegihez képest csökkentett létszámmal történő fenntartására. A Magyar Honvédség iraki jelenlétének végét egyelőre nehéz megjósolni, ez politikai döntés függvénye.
Kaszim Szulejmáni iráni tábornok halálát követő támadások hatására azonnali szigorító intézkedéseket rendeltem el, ami kiterjedt a táboron kívüli mozgások korlátozására is. A nem műveleti feladatok végrehajtásával összefüggő táborelhagyást megtiltottam. A bevezetett azonnal intézkedéseket követve a többi nemzettel folyamatosan együttműködve folytatta az MH IKBK feladatait. Bagdadban a sorozatos támadásoknak köszönhetően, az UNION III bázis részleges kiürítését rendelte el az Operation Inherent Resolve parancsnoka, amelyben három magyar katona teljesített szolgálatot. A COVID-19 vírus világméretű járványa súlyosan érintette Irakot, így a kurd régiót is. Azonban az azonnali járványügyi intézkedéseknek és a katonák fegyelmezett magatartásának köszönhetően a magyarok lakta táborokban nem jelentettek megbetegedést.
– Harmincezer fős aktív magyar honvédségi állomány megalkotása a cél, ami 2026-ra jelentette ki a korábbi honvédelmi miniszter Simicskó István. A parlamenti meghallgatásán Ön mondta, „ha nincs katona, akkor a legeslegmodernebb haditechnikai eszköz is csak egy darab vas, ami nem működik, nem tudja a szerepét betölteni”. Hol tartunk ma, és mekkora a létszámnövekedés a kinevezése óta?
— A Magyar Honvédség kiemelt fontosságú feladata a honvédelem megerősítése, a haditechnikai eszközök beszerzése, ami az ország és a magyar emberek érdeke, és ami elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk a XXI. század elvárásainak megfelelően tudjon válaszolni a kihívásokra. A honvédelmi és haderőfejlesztési program célja, hogy hiteles, valós képességeken alapuló, erős honvédséget hozzunk létre. Ezt nem lehet megvalósítani humán erőforrás nélkül. A Magyar Honvédség legnagyobb értéke a katona, éppen ezért a toborzó irodák legfontosabb feladata a magas szakmai felkészültségű tájékoztatás és toborzás. A koronavírus egyik súlyos következménye a munkaerőpiacon látható. A Magyar Honvédség várja a katonának jelentkezőket, akár speciális önkéntes tartalékos, akár szerződéses szolgálati formában. Az elmúlt időszak egyértelműen bebizonyította, hogy a Magyar Honvédség minden körülmények között biztos munkahely. A cél felé jó ütemben haladunk, az aktív – hivatásos és szerződéses – állomány létszáma az elmúlt két évben több mint ezer fővel növekedett.
(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
