Az orosz erők csütörtökre virradóan ismét csapást mértek az ukrán főváros környékére, az eddigi információk alapján két rakéta csapódott be a Vishorodi járásban, a többit a légvédelem hatástalanította – közölte Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó.
Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír, és komolyabb károkról sem. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy a kijevi régión kívül Csernyihiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Luhanszk és Donyeck megyéket érte orosz támadás az éjszaka.
A Dnyiporpetrovszk megyei csaplinei vasútállomás elleni orosz csapás halálos áldozatainak száma már 25-re emelkedett, meghalt egy hat és egy 11 éves kisfiú is – számolt be Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A rendőrség a háborús törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást.
Harkiv megyében ketten sérültek meg a támadásokban, Donyeck megyében három civil halt meg és egy mesebesült. A régióban továbbra sincs gázszolgáltatás, helyenként vezetékes víz- és áramellátás sem.
Az ágyúzások miatt az orosz megszállás alá került Enerhodarban – ahol a zaporizzsjai atomerőmű is található – megszakadt az áram és a vízellátás – közölte Dmitro Orlov, a város polgármestere. „Enerhodar ismét a humanitárius katasztrófa szélére került! Ma az ellenséges csapások miatt a város teljesen áram és víz nélkül maradt” – közölte a polgármester. Az Ukrajinszka Pravda orosz források alapján arról számolt be, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó oroszok közölték: az áramszünet után a biztonsági rendszerek ismét működésbe léptek a nukleáris létesítményben. Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közleményében arra figyelmeztetett, hogy az atomerőmű fennállásának kezdete óta most először kapcsolódott le teljesen a hálózatról. A vállalat értesülései szerint még tartanak az újraindítási műveletek annak érdekében, hogy legalább egy energiablokkot rákapcsoljanak a hálózatra.
Az Ukrajinszka Pravda a RIA Novosztyi orosz hírportálnak az orosz megszálló hatóságokra hivatkozó jelentése alapján arról is hírt adott, hogy a Zaporizzsja megyei Melitopolban, valamint a dél-ukrajnai Herszon megye több településén és a megyeszékhelyen sincs áramszolgáltatás. Herszon városában vízellátás sincs.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Ukrajna határai körül több mint négyszáz orosz repülőgép és mintegy 360 harci helikopter áll készenlétben, utóbbiak között körülbelül 150 csapásmérő van, olyanok, mint például a K-52-esek. Az orosz erők „aktívan és folyamatosan” használják a harcászati repülőgépeket – tette hozzá. A vadászgépek folyamatosan járőröznek Fehéroroszország és Oroszország légterében, a megszállt ukrajnai területeken, valamint a Fekete- és Azovi-tenger fölött. Az A-50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő repülőgépek és az Il-22-esek folyamatosan a levegőben vannak – mondta.
Közölte, hogy adataik szerint szerdán, Ukrajna függetlenségének napján az orosz csapatok mintegy kétszáz bevetést hajtottak végre. A rakétacsapások gyakorisága viszont sokkal kisebb volt, átlagosan nyolc H-22-est indítottak Ukrajna különböző régióiban. Ezenkívül az oroszok Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetőket is bevetettek. „Összesen körülbelül 190 légiriadó volt az országban tegnap. Annak ellenére, hogy ilyen sok volt a riasztás, rakétaindításból nem volt sok, viszont nagyszámú repülést regisztráltak” – fejtette ki. Ihnat azzal magyarázta a légiriadók nagy számát, hogy Oroszország számos „megjátszott bevetést” hajtott végre.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az ukrán katonai televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy 2022 végére „jó hírrel szolgálhat” a front helyzetéről, de nem tudja megmondani, mikor ér véget a háború. „Nagyon sok tényező vezet a győzelemhez, de biztosan elérjük. A kérdés az, hogy mikor és milyen áron” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a külföldi partnerek segítségének köszönhetően Ukrajnának van esélye „gyorsabban és olcsóbban” megnyerni a háborút. Hangsúlyozta még, hogy a partnerek készek hosszú távon támogatni Ukrajnát.
Stagnál a menekültek száma a főváros szálláshelyein
A fővárosi önkormányzat által az Ukrajnából érkezett menekülteknek fenntartott szálláshelyeken stagnál a létszám, jelenleg nincsenek többen mint háromszázan – közölte Kiss Ambrus. Az általános főpolgármester-helyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sok menekültet „nem látnak”, és nem tudnak róluk a fővárosban. A szakmai becslés szerint – amelyek alapját nemzetközi szervezetektől és a közösségi médiából származó adatok jelentik – augusztus közepén Budapesten körülbelül 43 ezer ukrán menekült lehet – közölte hozzátéve: töredékük van az állam, a civil szervezetek, illetve az önkormányzat látókörében. Kiss szerint előfordul, hogy a megnövekedett rezsiköltségek miatt vannak, akik a továbbiakban nem tudják vállalni menekültek elszállásolását. Mint mondta, az állam által juttatott pénz a menekültek elszállásolására az ilyen fővárosi költségek kétharmadára elegendő, ennek ellenére minden menekült gyermek iskoláztatása megoldott. Kijevi kérésre szeptemberben a főváros két táborhelyén több száz kijevi ukrán gyermek táborozik majd. Eddig körülbelül 87 milliót költöttek a menekültek elszállásolására és 145 millió forintot étkeztetésre.
