Nógrádi: Magyarországon elkezdődött az együttműködés az egészségügyi szervezetek és a titkosszolgálatok között

Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértőKik alkották az elmúlt tíz év nagyhatalmi erőit? A jövőben kik fogják? Vajon felkészültünk a terrorcselekmények kivédésére? Az információ valóban a legnagyobb kincsünk? A kérdésekre Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértővel kerestük a választ.

– Hogyan látja, az elmúlt tíz évben melyek voltak azok a legfőbb változások, amelyek a biztonsági ágazatot érintették?
– Ha visszatekintünk, akkor egyértelműen látszik, hogy a katonai biztonság hosszú éveken keresztül leértékelődött. Ha azonban szűkítünk, és csupán az elmúlt tíz évet vesszük alapul, akkor láthatjuk, hogy növekvő tendenciát kezdett el mutatni ez a terület. Számos más biztonsági ágazat is megjelent, ilyen például az egészségügyi hírszerzés, az információbiztonság. Korábban ilyen fogalmak például nem is léteztek. De vegyük sorra az elmúlt tíz év legfontosabb tendenciáit. Az első, amit megfigyelhettünk, hogy ugyan továbbra is meghatározó az Egyesült Államok, de helye és szerepe globálisan csökken. Másodsorban ma már egyértelmű az is, hogy az Egyesült Államok az úgynevezett Öt Szemmel (USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada) szőrőstől-bőrőstől lehallgatja az egész világot. Ez azt jelenti, hogy, aki nincs benne ebben az öt szemben, az nem is kap információt. Harmadsorban megállapítható, hogy megváltozott az Egyesült Államok legnagyobb kihívója. harminc évvel ezelőttig ez a Szovjetunió volt, ma már őket felváltotta a Kínai Népköztársaság. A világ jelenleg úgy számol, hogy globálisan, a bruttó GDP-t tekintve Kína néhány éven belül le fogja hagyni az Egyesült Államokat. Katonai téren azonban továbbra is – bár csökken a különbség – meghatározó maradt az Egyesült Államok.

– Az látható már most is, hogy hol ütközn Kínai és Amerika?
– Természetesen! Először is: az Egyesült Államok Kínát, ugyanúgy ahogyan a világ döntő részét, körbevette katonai támaszpontokkal. Itt azonban Kína kőkemény ellenállást tanúsított. Másodszor: a kínaiak a dél-kínai tengeren, ami létező sziget, mind meg akarják szerezni. Harmadszor: teljesen más az amerikai – kínai hozzáállás Taiwan kérdéséhez. Negyedszer pedig: ha megnézzük a Vietnámi kapcsolatokat, akkor könnyen kitűnik, hogy – a vietnámi háború lezárta után durván egy emberöltővel – az ország csaknem szövetséges kapcsolatokat ápol az USA-val, és főellenségének Kínát tekinti. A jelenlegi helyzetben Kína tehát gőzerővel megy előre és a koronavírus járványból is nagyon jól jött ki. Azt azonban, hogy milyen lesz a második hullám, jelenleg senki sem tudja.

– A két nagy játékoson, Kínán és Amerikán kívül, jelen van még más is?
– Van egy harmadik globális játékos is, Oroszország. Nekik három értékük van: a kőolaj, a földgáz, valamint a stratégiai fegyvereik. Mivel az Egyesült Államok – főleg Trump vezetése alatt – mindent megtesz, hogy győzzön, az oroszok és kínaiak jó pár területen együtt tudnak működni, annak ellenére, hogy a két fél stratégiai céljai ütköznek egymással. Az alapvető probléma az, hogy Európa – főleg a Brexit után – nem versenyképes. Nem vagyunk egyáltalán globális játékosok. Rendkívül érdekes azonban, hogy most 2020 nyarán, egyre több európai vezető azt mondja, hogy ha Európa nem tud stratégiai kérdésekben összefogni, akkor véglegesen lemarad a három globális játékos mögött.

– Mi az oka annak, hogy Európa ilyen mértékben kiszorult?
– Európában két atomhatalom van, a britek és a franciák. A műholdas hírszerzése Európának annyira periférikus, hogy lényegében semmiféle valós hatalma nincsen. Amerika számos nagy tudású európai technológust megvett. Gyakorlatilag Európa lemaradásának rengeteg oka van. Nincs politika befolyásunk az eseményekre. Teljesen súlytalanok az Európai Unió külügyi biztosai. Ott tartunk, hogy az EU perifériára szorult a világ válságainak a kezelésében. A britek úgy gondolták, hogy a Brexit-tel jól járnak, és különleges kapcsolatokra tesznek majd szert az Egyesült Államokkal, ám erről jelenleg szó sincs. Európát innentől kezdve nagymértékben meghatározza a német-francia tengely – ami kiváltképp érdekes lesz annak fényében, hogy Macron belpolitikailag rendkívül meggyengült, Merkel pedig jövőre nyugdíjba megy.

– Hogyan látja jelenleg a békét? Mennyire biztonságos a világ?
– A háborúk száma állandóan növekszik. Egy évvel ezelőtt napi 20-22 háború volt a földön, jelenleg napi 35. Továbbra is tény, hogy a második világháború óta a földön még egyetlen békés nap sem volt.

– Ebben vélhetően szerepet játszanak az egyre gyakoribb terrorcselekmények is. Magyarország mennyire tekinthető fenyegetett országnak?
– A terrorista tökéletesen tudja, hogy olyan helyen kell robbantani, hogy annak világhíre legyen, és benne legyen a világsajtóban. Magyarország ezért nem számít kifejezetten veszélyeztetettnek. Egyre nehezebb egyébként is a fejlett világokban robbantani, egyre komolyabb az előkészületet, szervezést igényelnek a terrorcselekmények. Döntően ma már csak olyan támadásokat tudnak végrehajtani, amelyek gázolások, vagy azonnali fegyveres támadások. Olyan nagy cselekmények, mint amilyenek korábban voltak – például a Madridi mészárlás –elmaradtak, mert a titkosszolgálatok erre már felkészültek. Ma a merényletek többsége Afganisztánban, Pakisztánban, vagy Afrika egy részén következik be. Látni kell tehát, hogy Szíria esetében szembekerültek egymással a siíta és szunita erők, megjelentek az izraeliek, a szíriaiak, a törökök, az oroszok, a szaudiak. Ettől kezdve újra van mozgástere a nemzetközi terrorizmusnak. Újra feléledt az Iszlám Állam és feléledt egy-két nemzetközi szervezet is, többek között az Al-Kaida. Ettől kezdve sokkal nehezebb az ellenük való fellépés is, mert tökéletesen kihasználják a korábbi szövetségesek egymás közti ellentéteit. A válasz tehát az, hogy a terror megmaradt, a terror nem fog megszűnni. A terror kiváltó okainak felszámolásáért az emberiség gyakorlatilag semmit nem tett.

– Ezzel szemben felértékelődött a biztonságra való törekvés. Legalábbis, ahogyan az a felmérésekből kitűnik.
– Ez valóban így van. A világ lakossága – ezalatt most nyugatot értem – a biztonságot fontosabbnak tartja, mint az emberi szabadságjogokat.

– De vajon a személyes vagy az egészségügyi biztonság fontosabb számukra?
– A személyi védelem egy szörnyű nehéz dolog, mert rengeteg országban, többek között az USA-ban, a személyi védelem azt jelenti, hogy korlátlanul rendelkezem fegyverrel. Ilyen kísérlet most már Európában is van, csak ennek rengeteg a hátulütője. Az egészségügyi biztonság ezzel szemben azt jelenti, hogy az emberek sokkal jobban törődnek az egészségükkel, sokkal jobban odafigyelnek például a járványra. Ehhez képest azonban saját magunk is láthattuk, hogy ez nem teljesen így van. Úgy vélem azonban, hogy nem lehet megmondani, melyiket tekintik fontosabbnak.

– Ha már szóba került a koronavírus járvány: Magyarország egészségügyi hírszerzéséről mondhat pár szót?
– Magyarországon elkezdődött az együttműködés az egészségügyi szervezetek és a titkosszolgálatok között. Ennek alapvető célja, hogy a világ minden tájáról megkapjuk a szükséges információkat. Szükséges ez amiatt, hogy az egészségügy szakemberei matematikusokkal modellezni tudjanak, felkészüljenek a járvány egy esetleges második hullámára. Az egészségügyi hírszerzés alapja az, hogy felkészítse az országot is arra, hogy a jövőben több egészségügyi válság lesz, mint eddig, és ezek sokkal súlyosabbak lehetnek, mint eddig. Jelezni szeretném, hogy a spanyolnáthánál például a második szakasz volt az, ami sokkal több emberéletet követelt. A lényeg és egyben a legfontosabb cél, hogy megkapjuk az egészségügyi információkat a világ minden tájáról. Ennek keretében nyilván nekünk is ki kell adni információkat. A járvány kapcsán azonban az egészségügyi világszervezet (WHO) több szempontból sem szerepelt jól. Nem mondom, hogy nem adott ki valós információkat, de kínai befolyásolás alá került, akik jó ideig nem mondták el a valós adatokat és információkat.

– Az adat és információ két becses érték. Az információbiztonsági ágazatra Ön szerint mekkora felelősség hárul?
– Hatalmas! Az elmúlt tíz évben teljesen új bűnözési formák, csoportok jöttek létre. Többek között a kiberbűnözés. Úgy vélem, ha valaki garantálni tudja az információk biztonságát, az egy elképesztő hatalom birtokosa. Nyilván van betörés, lopás, erőszak, ezek az úgymond standard bűncselekmények. A technika fejlődésével azonban olyan bűncselekmény ágak keletkeznek, amire a politikának, a szakértőknek, mindenkinek fel kell készülnie. Egy újabb olyan szegmens, amiben a biztonság az első.

(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment