Nehéz időszakon vagyunk túl, de a járványhelyzet rendkívüli körülményei között is kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség – jelentette ki Benkő Tibor. A honvédelmi minisztert nem csak az elmúlt évek értékelésére kértük, hanem az előtte álló kihívásokról is kérdeztük.
– Hogyan értékeli 2019-re visszatekintve a honvédelmi tárca teljesítményét?
– Amikor Orbán Viktor miniszterelnök felkért a honvédelmi tárca vezetésére, azt a célt határoztuk meg, hogy Magyarország biztonságának és a haderőfejlesztésnek új lendületet adjunk. Úgy gondolom, ez sikerült. Néhány éve még a 2010-et megelőző időszak „kármentesítése” zajlott a Magyar Honvédségen belül, és az elöregedő képességek mellett a folyamatos létszámhiánnyal is szembe kellett néznünk. Mára azonban látszanak a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program első eredményei: a bővülő létszám mellett új eszközökkel, új képességekkel gyarapodik a Magyar Honvédség. Elindultunk azon az úton, amelynek a végén egy regionális szinten is meghatározó haderővé válik a Magyar Honvédség. Az ehhez szükséges korszerű eszközök 2018 óta folyamatosan érkeznek: a csapatszállító, futár és kiképző repülőgépek, az új közúti személy- teher- és terepjáró gépjárművek, autóbuszok. Az elmúlt időszakban kilenc darab Airbus H145M típusú könnyű helikopter állt hadrendbe a megrendelt 20 darab közül. Már használják katonáink a kiskunfélegyházi fegyvergyárban előállított korszerű kézifegyvereket, csakúgy, mint a tavaly beszerzett modern, Carl Gustaf kézi páncéltörő eszközöket. Nyáron megérkezett az első négy darab Leopard 2 A4 típusú, kiképzési célokra beszerzett harckocsi is. Az év végéig további nyolc darabbal együtt ezek biztosítják majd a katonák felkészülését a 2023-tól érkező Leopard A7+ harckocsik használatához. Ez utóbbiból, amely a világ egyik legmodernebb harckocsijának számít, 44 darabot állítanak majd a honvédség szolgálatába. Még az év végéig további négy darab Zlin típusú kiképző repülőgép is érkezik, valamint további könnyű helikopterekkel is gyarapodik a honvédség.
Emellett Szentkirályszabadján épül egy húszezer négyzetméteres új központi Logisztikai Raktárbázis, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy katonáink megújuló élet- és munkakörülmények között teljesíthessenek szolgálatot, hiszen minden fejlesztésünk középpontjában a katona áll.
Szervezeti szinten a 2019-es év meghatározó lépése volt a Magyar Honvédség és Honvédelmi Minisztérium dezintegrációja. Az új irányítási és vezetési renddel kialakítottunk egy olyan stratégiai döntéseket hozó minisztériumot, amely meghatározza a Magyar Honvédség fő irányvonalát, célkitűzéseit, biztosítja szükséges forrásokat és ellenőriz. A katonai oldalon megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága, amely vezeti az alárendelt katonai szervezeteket. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen mutatják a döntés jogosságát, hiszen jelentősen növekedett a szervezetek hatékonysága.
– Hogyan kell Magyarországnak alkalmazkodnia a megváltozott nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országainak egyike, az idehaza, a határoknál és a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak köszönhetően. Azt mondhatom, Magyarország és a Magyar Honvédség törekvéseit visszaigazolták az elmúlt időszak világpolitikai történései, ezért számunkra egyértelmű, hogy folytatni kell a Magyar Honvédség korszerűsítését. A járványhelyzet számos biztonsági kockázatot hozott felszínre, amely nem csupán azt jelenti, hogy hatékonyan kell megszervezni az egészségügyi védekezést, hanem számos hibrid kihívásra is választ kell találni, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is.
A konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek: helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetőségét. Ezt az elvet vallottuk januárban is, amikor egy rakétatámadás után sokan a magyar katonák kivonását követelték Irakból. A nyugat-balkán stabilitása továbbra is prioritás számunkra, de a változó geopolitikai helyzetben gyorsan kell cselekedni, ezért a NATO keretei között több kezdeményezést is elindítottunk, hogy elébe menjünk a változásoknak.
Magyarország Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával közösen megkezdte egy Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozását, ami jelzi, hogy a régió országai képesek egy ilyen magas szintű és bonyolult katonai vezetési rendszer kialakítására. A parancsnokság és később a hozzárendelt hadosztály elsődleges célja hazánk, a térség és a NATO biztonságának növelésén túl a válságkezelési feladatok, valamint szükség esetén kollektív védelmi feladatok támogatása. Emellett egyetértési megállapodást írtunk alá Horvátországgal, Szlovákiával és Szlovéniával a különleges műveleti erők komponensparancsnokságának magyarországi létrehozásáról. A NATO mindkét, a védelmet és biztonságot növelő magyar kezdeményezést támogatta, amely egyben azt is jelenti, hogy elismeri Magyarország hozzájárulását a NATO tevékenységeihez.
Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a hagyományos hadviselésen túli kihívásokra is: ezért hoztuk létre Szentendrén a Kiberkiképzési Központot, amely világszínvonalú képzést, oktatást biztosít a katonáknak, hogy ki tudják használni a kibertér előnyeit, de fel legyenek készülve annak veszélyeire is. A Nemzeti Kibervédelmi Stratégia megalkotásával az a célunk, hogy 2030-ra hazánk Európa öt, illetve a világ tíz legbiztonságosabb országának egyike legyen a magas szintű közbiztonság és korszerű haderő révén.
– Melyek a legfontosabb, a Honvédelmi Minisztérium előtt álló idei feladatok és célok?
– Az elmúlt hónapokban egy nehéz időszakon vagyunk túl, hiszen a járványhelyzetben egy láthatatlan ellenség ellen kellett felvenni a harcot. A rendkívüli körülmények között kitűnőre vizsgázott a Magyar Honvédség, hiszen az alaprendeltetéséből fakadó feladatok mellett kiválóan helytállt a járványügyi védekezési feladatokban is. A katonák ott voltak a létfontosságú magyar vállalatoknál, kórházparancsnokként segítették az egészségügyi és szociális intézmények zavartalan működését, segítették a tranzitforgalmat, a déli mellett az északi és nyugati határoknál is támogatták a rendőrség munkáját. Emellett több mint ezer idősotthon és szociális intézmény fertőtlenítését végezték el országszerte. Kétezernél is több katona vett részt a vírus elleni védekezéssel kapcsolatos teendőkben. Az adatok napi szintű elemzése indokolttá tette, hogy a kórházparancsnoki rendszer és a fertőtlenítések tekintetében folytassuk a munkát, és elmondhatjuk, hogy felkészültünk a járvány második hullámára is. Amint ezek a sokrétű feladatok is mutatják, az év első felére tervezett munkákat át kellett ütemeznünk, hogy az erőforrásokat a veszélyhelyzetben ellátandó kihívásokra tudjuk koncentrálni.
A veszélyhelyzet okán létrejött gazdaságvédelmi akcióterv munkahelyteremtési intézkedéseihez a Magyar Honvédség is csatlakozott egy új, speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálati forma bevezetésével. Ez egy előremutató szolgálati forma, amely most ugyan ideiglenes, de a tapasztalatait felhasználhatjuk a jövő toborzási feladataihoz is. Emellett nem feledkezünk meg az egykori bajtársainkról sem: a nyugállományú katonákról való gondoskodás jegyében formálódik az obsitos és veterán program. Előbbi valamennyi, hosszabb ideig szolgált katonát érinti, utóbbi külön foglalkozik a tűzharcban is részt vett katonákkal.
Az év hátralévő részében folytatni fogjuk a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazottak végrehajtását. További új eszközök érkeznek a Magyar Honvédséghez, és ha a járványhelyzet engedi, igyekszünk bepótolni azokat a hazai és nemzetközi rendezvényeket, amelyeket átütemeztünk, elhalasztottunk. Az a célunk, hogy Magyarország a régióban továbbra is az egyik legbiztonságosabb ország maradjon, ennek érdekében folytatjuk a honvédség fejlesztését, legyen szó eszközökről, toborzásról, kiképzésről.
– Hogyan teljesített Magyarország 2019-ben külföldön? Melyek voltak a legfontosabb szerepvállalások a NATO „kötelékében”, illetve melyek voltak a Magyar Honvédség legfontosabb, legsikeresebb külföldi missziói?
– Több mint húsz éve vagyunk tagjai NATO-nak, az azóta eltelt időszakban a szövetség elismert és megbízható tagjává váltunk. Az európai, a regionális biztonsági helyzet romlásával jelentősen felértékelődött Európában a NATO szerepe, de ezzel párhuzamosan növelni kell a nemzetállamok védelmi képességeit is, hiszen a NATO erejét a tagállamok ereje jelenti, arra tudnak építkezni. Minden országnak, így természetesen Magyarországnak is vannak értékei, amelyekért elődeink küzdöttek, életüket áldozták. Ezeket nekünk kell ápolnunk, őriznünk, sőt, haladva a korral, gyarapítanunk is, erről szól az ország fejlődése. Éppen ezért nem az az elsődleges cél, hogy a NATO elvárásainak megfeleljünk, hanem hogy a fejlődés, gyarapodás alapját jelentő békét, biztonságot megőrizzük. Tehát nem a NATO elvárásai, hanem a jól felfogott érdekeink miatt fejlesztjük a saját képességeinket. Nekünk kiemelten fontos, hogy a társadalom érezze, a honvédség értük van. A kormány sokat tesz azért, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országainak egyike legyen, és ebben a Magyar Honvédség jelentős szerepet vállal. Továbbra is támogatjuk a terrorizmus elleni fellépést és a béke fenntartását a világ konfliktuszónáiban. Ennek érdekében ezerről ezerkétszázra növeltük a békefenntartó missziók ambíciószintjét. Ott vagyunk Irakban, Afganisztánban, az afrikai kontinensen, és a közép-európai térség biztonsága szempontjából kulcsfontosságú Nyugat-Balkánon is. Immár második alakalommal védték 2019 utolsó negyedévében magyar Gripenek a balti államok légterét. Csaknem kétszáz katonával növeltük az afganisztáni és a koszovói NATO-küldetésben részt vevő katonák számát. Magyarország számára elsősorban ezekben a missziókban való részvétel meghatározó, hiszen a hazánkat fenyegető kihívások is elsősorban ezekből az irányokból várhatók. Ami a jelent és jövőt illeti: szeretnénk tovább növelni a részvételünket a Nyugat-Balkánon, különösen a KFOR misszióban, ahol már most is Magyarország a legnagyobb hozzájáruló nemzetek egyike. Terveink szerint kiemelten fontos feladatokat és beosztásokat fognak ellátni ott a magyar katonák a közeljövőben.
– Egyre több „fronton” kell helytállnia a Magyar Honvédségnek: külföldi kontingenseink, menekültválság, koronavírus, egy újabb gazdasági válság réme. Úgy tűnik, hogy a honvédségtől nem vonnak el forrásokat. Kérdés, hogy az egyre több feladat nem igényel-e a nehéz helyzet ellenére is többletforrásokat?
– A jövő évi költségvetést a kormány a járványügyi készültségre szánt források figyelembevételével alkotta meg. Magyarország fejlődésének egyik alappillére a külső és belső biztonság megteremtése, ezért fontos, hogy ebben a nehéz helyzetben is emelkedjen a Honvédelmi tárca költségvetése. Nem üres frázis, amikor arról beszélünk, hogy a honvédség sikeresen helytállt a járvány elleni küzdelemben, és a katonák és a honvédséggel együttműködő társadalmi szervezetek segítették, óvták a lakosságot, mert nélkülük nem lehetett volna ilyen sikeres a vírus elleni védekezés. A 2021-es költségvetés elkészítésénél fontos szempont volt, hogy a korábban kitűzött célok megvalósítása ne szenvedjen csorbát. A jövő évi mintegy 778 milliárdos büdzsé biztosítja, hogy továbbra is meg tudjuk védeni Magyarországot a bevándorlástól, és a migráció felerősödése – amely potenciális járványveszélyt jelent – ne veszélyeztesse a magyar egészségügyi helyzetet sem.
Arról a korábbi célkitűzésünkről sem mondunk le, hogy növeljük a Magyar Honvédség létszámát, így a tervek szerint 2026-ra harmincezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katona áll majd az ország rendelkezésére. Magyarország egyik legfontosabb kötelessége, hogy NATO tagként felelősséget vállaljon a térség biztonságáért. Ezért az ország gazdasági teherbíró képességének figyelembevételével, szükség van egy erős, ütőképes Magyar Honvédség kialakítására, amely garantálni és szavatolni tudja Magyarország és a régió békéjét. Ehhez a munkához a korszerű eszközök mellett kiválóan felkészített katonákra van szükség, akikre bárhol, bármilyen körülmények között számítani lehet.
(Cikkünk először nyomtatásban, 2020 szeptemberében jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
