Az elmúlt esztendőben a katasztrófavédelem csaknem nyolcvanezer káresetet kezelt, ami az előző évhez képest jelentős emelkedést mutat. Ez a szám az elmúlt évek átlagánál is magasabb, a háttérben a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási viszonyok állnak. Mindazonáltal az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) teljesítette 2019-re kitűzött céljait.
Megkeresésünkre a katasztrófavédelemnél közölték: a BM OKF az elmúlt esztendőben is támogatta az önkéntes tűzoltó egyesületek és önkéntes mentőszervezetek tevékenységét, folytatta őrsprogramját, módosította az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, hatékonyan használta fel pályázati forrásait, védőfelszereléssel és technikai eszközökkel látta el a beavatkozó állományt, valamint gondoskodott továbbképzésükről is, illetve tovább erősítette a katasztrófavédelem megelőzést célzó kommunikációját.
A jó felszerelés a siker egyik titka
A Biztonságpiac érdeklődésére a BM-OKF-nél hangsúlyozták katasztrófavédelemnél dolgozó tizenkétezer ember együttes munkája teszi sikeressé és eredményessé a szervezet egészét, és bár a hírekben elsősorban a beavatkozó tűzoltóegységekkel lehet találkozni, fontos tudni, hogy ők nem dolgozhatnának hatékonyan, eredményesen és biztonságban, ha a szükséges feltételek nem biztosítottak. A sikeres munka mögött számos gazdasági, műszaki, munkabiztonsági, vagy éppen humán szakterületen dolgozó ember áll.
Mind a hivatásos tűzoltóságokkal közösen, mind az önálló tűzoltói beavatkozást végző önkéntes tűzoltó egyesületek száma tovább nőtt 2019-ben. Magyarországon jelenleg összesen 630 önkéntes tűzoltó egyesület működik. Az önkéntesek létszáma 2019-ben meghaladta a húszezret, valamint több mint kétszáz önkéntes mentőszervezet minősíttette magát újra. Polgári védelmi felkészítésekben több mint nyolcvanezer ember vett részt. A katasztrófavédelem háromszáz esetben alkalmazta a mentőszervezeteket. Különböző pályázatokon 83 önkéntes mentőszervezet kapott összesen százmillió forint értékű támogatást. A közösségi szolgálat és a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyen több mint 18 ezer diák kapott felkészítést.
A költségvetés a pályázati rendszer keretében tavaly is támogatta az önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkéntes mentőszervezetek, összesen hétszázmillió forint jutott erre a célra.
Nemzetközi jelenlét, sikerek a határokon túl
A katasztrófavédelem az elmúlt évben 226 külföldi szakmai úton képviseltette magát. Emlékezetes volt a mongóliai főigazgatói találkozó, a belgiumi és a kínai kötéltechnikai verseny, a győztes műveletirányító csapat müncheni tanulmányútja, az IRONORE 2019 projekt ausztriai törzsvezetési gyakorlata, a szerb-orosz nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlat, és jó néhány hazai rendezvény – mondták a BM-OKF-nél.
A legfontosabb hazai események a katasztrófavédelem számára az Európai Bizottság Seveso III. Irányelv Felügyeleti Ellenőrzések Műszaki Munkacsoportjának ülése, a CTIF Tűzmegelőzési Bizottság ülése, valamint az algériai, vietnami, Fülöp-szigeteki delegáció fogadása volt az elmúlt évben. Szeptemberben az ENSZ INSARAG irányelvei szerint minősített mentőcsapatok állományából, hét országból összesen huszonöten vettek részt a Kobo Toolbox elektronikai adatgyűjtési alaptanfolyamon Dombóváron. A stábban cseh, izraeli, jordán, katari, német, román és magyar szakértők dolgoztak.
Albánia kormánya 2019 őszén az EU-tól kért segítséget a földrengések és villámárvizek okozta katasztrófahelyzet felszámolásához. Hazánk a bajba jutott országnak a szeptemberi földrengés idején tizenegy, míg a novemberi földrengés után 21 millió forint értékű segélyszállítmányt küldött, menedék- és elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket, felszereléseket. A magyar mérnökök, statikusok kárhelyszínre történő kiutazását a katasztrófavédelem koordinálta.
Tavaly is folytatódott a munka a tűzvizsgálat nemzetközi színtéren történő egységesítése érdekében, a magyar szakemberek a CTIF tűzvizsgálati munkacsoportülésén egy nemzetközi tűzvizsgáló versenysorozat elindítására is javaslatot tettek.
A HUNOR Mentőszervezet Romániában és Szerbiában vett részt nemzetközi gyakorlaton, a kötéltechnikai egység az európai, illetve ázsiai GrimpDay versenyeken remekül teljesített. A HUSZÁR Mentőszervezet Ausztriában tartott gyakorlatot, Magyarországon pedig húsz csapat részvételével rendezték meg az önkéntes mentőszervezetek első országos szakmai versenyét.
Modernizáció és fejlesztések a fókuszban
Mint azt érdeklődésünkre a BM-OKF-nél elmondták: a gazdálkodási feladatok fókuszában a kor kihívásainak megfelelő színvonalú gépjármű- és eszközpark kialakítása, a technikai eszközállomány és a védőfelszerelések korszerűsítése, modernizálása, valamint az informatikai fejlesztések álltak. Sikeresen folytatódtak emellett a magasabb minőségű katasztrófavédelem megvalósítását célzó, összesen lehetővé tevő, 52,7 milliárd forint összértékű európai uniós finanszírozású projektek, amelyek a katasztrófavédelem valamennyi területét érintik. A készenléti gépjárművek amortizációs cseréje, illetve a katasztrófavédelem járműparkjának fejlesztése érdekében tíz kritikusinfrastruktúra-bevetési egység és egy oktató katasztrófavédelmi mobil labor gépjármű, és összesen tizenhét erdőtüzes vízszállító gépjármű állt rendszerbe. Emellett 2019-ben a BM OKF beszerzett száznegyven terepjárót, ezek közül 45, árvíz- és lakosságvédelmi eszközökkel felszerelt járművet átadott az önkéntes mentőszervezeteknek. Ezen felül megújult a BM OKF radiológiai és távmérőhálózata, illetve a lakossági riasztórendszerek vezérlése, valamint folytatódott a Balaton térségének emelt szintű katasztrófavédelmi fejlesztése.
Új ellenőrzési módszerek a hatósági feladatkörben
Az elmúlt év egyik kiemelkedő eredménye volt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása. A jogszabály kihirdetését követően a katasztrófavédelmi állomány mellett az ügyféloldali jogalkalmazók számára is szerveztek felkészítéseket, amelyek 2020-ban is folytatódtak.
Szintén fontos mérföldkő volt a „VIZEK” projekt végrehajtásának eredményeként elkészült az az informatikai rendszer, amellyel a vízügyi hatósági eljárások teljes körűen elektronikus úton is lefolytathatók. A BM-OKF modern számítógépes eszközparkja lehetővé teszi, hogy az elkészült elektronikus vízikönyvi hatósági nyilvántartás és az elektronikus vízkészlet-járulék rendszer, valamint az ingatlan-nyilvántartás közvetlen elérésével a katasztrófavédelem gyorsabban és hatékonyabban járjon el vízügyi és vízvédelmi hatáskörében.
A veszélyes szállítmányok felügyelete kapcsán a főigazgatóságon lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy új ellenőrzési módszerek bevezetésével jelentősen javult tavaly a szabálytalanul szállított veszélyes szállítmányok felderítési mutatója, ezzel a baleseti kockázat csökkent. Az illegális gázforgalmazás, a járművekről történő értékesítés, valamint a közúti balesetben, vagy tűzeset kapcsán érintett gázpalackok kezelésének kérdéskörét munkaműhelyeken dolgozták fel az érintettek, amelyek célja szintén a kockázatok csökkentése volt.
A BM-OKF európai uniós források felhasználásával, korszerű informatikai megoldások alkalmazásával fejlesztette a radiológiai távmérő hálózatot, a veszélyes üzemek monitoring és lakossági riasztó rendszerét, valamint kiépültek a megyei iparbiztonsági információs központok. Önálló projekt keretében elkészült az a munkafolyamat-támogató rendszer, amely magasabb szintű informatikai képességekkel támogatja a hatósági munkát.
A kiegyensúlyozott, tudatosan tervezett hatósági munka megelőzési és kockázatcsökkentési tevékenységgel biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fejlesztések megvalósítását, a kritikus infrastruktúrák üzemfolytonos működését, a vagyoni javak, de legfőképp az emberi élet megóvását.
Alapjaiban újult meg a katasztrófavédelem az elmúlt tíz évben
A katasztrófák éve volt 2010 hazánkban. Belvíz, majd árvíz pusztított több megyében is, októberben pedig egy korábban soha nem látott ipari katasztrófa történt. Azon túl, hogy ezeket a súlyos helyzeteket nagyon gyorsan és hatékonyan kellett kezelni, egyértelművé vált az is: a sok más ország számára példaként szolgáló magyar katasztrófavédelemben alapvető változtatásokat kellett végrehajtani annak érdekében, hogy a XXI. század kihívásainak megfelelően működjön ez a szervezet. Mélyreható átalakítások voltak ezek, hiszen az a 2000-ben kialakított rendszer, amely sok más ország számára szolgált példaként, a klímaváltozás, a technikai fejlődés és nem kis részben annak elavultsága miatt felülvizsgálatra szorult.
Ennek alapköve az új katasztrófavédelmi törvénycsomag lett, amelynek kidolgozása ebben az évben megkezdődött, és amelynek révén hatékonyabbá vált a védekezésirányítás rendszere, a veszélyhelyzetre való felkészülés, egyszóval a megelőzés. A 2010-es októberi vörösiszap-katasztrófa során a veszélyhelyzeti irányítási rendszer főpróbája zajlott, létre kellett hozni az egységes iparbiztonsági hatóságot, ki kellett dolgozni a veszélyhelyzeti finanszírozás rendszerét, és meg kellett újítani az ingatlanokra vonatkozó biztosítások szisztémáját is. Az elmúlt egy évtizedben átalakult a belügyi képzési rendszer, áttörés volt a kritikus infrastruktúrák rendszerének megteremtése, illetve a polgári védelmi erők mozgósítása terén, illetve a vis maior támogatások rendszerének átszervezése terén tett változtatások. Hazánk az Európai Unió tagállama, így ki kellett dolgozni azt a szabályozást is, hogy mely területeken fordulhatunk segítségért a tagországokhoz, vagy adhatunk mi támogatást nekik, legyen szó a veszélyhelyzet elhárításáról, tudományos támogatásról vagy éppen humanitárius segítségről – – hívták fel a figyelmet a BM-OKF-nél.
Az egységes állami katasztrófavédelmi szervezet 2012. január 1-jén jött létre. Ez a tűzoltóság és a polgári védelem korábbi szervezeti felépítésének, feladatainak, működési rendjének nagy horderejű átalakítását és ennek megfelelően a szervezetekre vonatkozó jogszabályok módosítását, új jogszabályok és belső szabályozók megalkotását jelentette. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatályba lépése mélyreható változásokkal járt a katasztrófavédelmi szervek feladatai, működése tekintetében. A törvény kimondja, hogy a tűzoltás, műszaki mentés állami feladat. A hivatásos tűzoltóságok működési területe Magyarország teljes területét lefedi.
Napjainkban Magyarország mentő tűzvédelmi feladatait 105 hivatásos, 46 katasztrófavédelmi őrs, 630 önkéntes tűzoltó egyesület – ebből 55 önállóan beavatkozó, valamint 66 létesítményi tűzoltó – látja el. 2013-ban addig nem látott árhullám vonult le a Dunán, nyomában a károk mellett extrém mértékű szúnyoginváziót hagyva. Az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést.
2014-ben a szervezethez került a vízügyi hatósági feladatok túlnyomó része, valamint a hatalmas forrásokat megmozgató vízügyi beruházások előkészítése.
2016. július 1-én új fejezet nyílt a katasztrófavédelem életében. E naptól a kéményseprőipari tevékenységet a katasztrófavédelem kéményseprőipari igazgatóhelyettesi szervezete végzi a lakosság körében azokon a településeken, ahol eddig a katasztrófavédelem által kijelölt közérdekű szolgáltató biztosította az átmeneti ellátást, továbbá ott, ahol a közszolgáltatási szerződés lejárt, vagy az önkormányzat felmondta azt. 2019 végén a katasztrófavédelem kéményseprői tizenhét megye 2675 településén látták el a kéményellenőrzési és tisztítási tevékenységet a lakosság körében. A gazdálkodó szervezetek részére a kéményseprőipari tevékenységet országos szinten továbbra is az ellátási területen nyilvántartásba vett szolgáltató végzi, megrendelés alapján. 2018-ban nyolcvanadik jubileumát ünnepelte a Katasztrófavédelem Központi Zenekara, hetvenéves lett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ. Ez utóbbi több száz ifjú tűzoltót bocsátott útjára, falai között képzik a legújabb technikák kezelőit is.
Mindemellett folyamatosan újultak meg a laktanyák, épültek tűzoltóőrsök, korszerűsödött az eszközpark, saját fejlesztésű tűzoltógépjárművek gördültek le a gyártósorról, a legmodernebb technikát alkalmazó eljárások honosodtak meg a szervezetnél.
A világban jelenleg uralkodó szemlélet szerint a hangsúly már régen nem a hősies mentésen, sokkal inkább az azt kiváltó helyzetek megelőzésén van. A XXI. század katasztrófavédelmének éppen ezért meghatározó eleme a hatósági munka, valamint azok a szakemberek, akik ellenőrzések, konzultációk sorát végzi el minden nap azért, hogy a veszélyes anyagokat felhasználó üzemek ne jelentsenek veszélyt a lakosságra, az országot behálózó közúti, vasúti és légi utakat ne lepjék el ellenőrizetlen veszélyesáru-szállítmányok, a vizeinket ne szennyezhessék büntetlenül, és a virtuális térben történő események se béníthassák meg az ország működése szempontjából létfontosságú infrastruktúrákat.
(Cikkünk először 2020 szeptemberében, nyomtatásban jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
